Egy vértanú szentté avatásának évfordulója – Gellért püspök 1083 július 26.
1083. július 26-án a vértanúhalált halt Gellért csanádi püspököt I. László király kezdeményezésére szentté avatták. Gellérten kívül ugyanabban az esztendőben András és Benedek remetét, István királyt és Imre herceget is szentté avatták.
Gellért életével kapcsolatban több forrás is a történészek rendelkezésére áll, azonban szinte mindegyik – fantáziaelemeket bőven használva – másképpen meséli el a püspök élettörténetét.
A velencei patrícius családból származó Gellértet a szülei súlyos betegségéből való meggyógyulásakor az egyháznak ajánlották fel, így került 5 éves korában az Isola di San Giorgo szigeten lévő Szent György-monostorba. Gellért később szerzetesi ruhát öltve élete végéig a katolikus egyház kötelékében maradt.
Egyik zarándokútja során István király kérésére maradt Magyarországon, ahol magas egyházi pályát futott be, idejövetelének pontos dátumát azonban nem ismerjük. Egy biztos: 1030-ban már püspökké választották, az avatást megelőzően pedig már évekkel korábban Magyarországon élt.
Gellért csanádi püspök 1046-ban halt vértanúhalált, amikor András üdvözlésére sietett, azonban pogányok áldozatául esett. Példamutató élete és a magyarországi katolikus egyház kiépítéséért tett fáradozásainak elismeréseképpen a legendák szerint a szentté nyilvánítás 1083. július 26-án VII. Gergely pápa rendelésére következett be. Valószínűbbnek látszik azonban az a feltételezés, hogy az avatást maga I. László király és a helyi egyház kezdeményezte.
Gellérten kívül ugyanebben az esztendőben néhány hónap leforgása alatt a két zobori remetét, Andrást és Benedeket, valamint István királyt és Imre herceget is szentté avatták.
ng24.hu
