Egykor és most: a Kálvin tér
A 18. századtól Kecskeméti tér, illetve Széna- és sertéskereskedők tere, a 19. századtól Széna piac, 1866-tól Széna tér. Mai nevét 1874-ben kapta, Calvin tér írásmóddal. 1953-tól hivatalos a mai Kálvin tér forma. A tér a korábban Pest városát körbevevő városfal – a mai Kiskörút – mentén terül el, amelynek Kecskeméti kapuja előtti vásártér volt.
Borítóképen: A Kálvin tér, háttérben a Duna a Szabadság híddal
A ’30-as években már egyértelműen az egyesített Budapest egyik fontos csomópontja volt a Kálvin tér, ami akkoriban így nézett ki:
A ’30-as években már igény volt rá, hogy a teret átépítsék, és voltak olyan elképzelések, miszerint a református templomot le kellene bontani. De – szerencsére! – voltak olyan tervezők, akik nem gondolták, hogy a templom lerombolása jó ötlet lenne. Vágó József budapesti rendezési terve szerint a Kálvin tér a régi templom meghagyásával így nézett volna ki a tér:
A templom maradt, de azért igen sok változás is volt közben, szálloda épült a Kecskeméti utca felől, valamint irodaház is épült az Üllői és a Baross utca között, és most így fest a terület:
Látni kell, hogy a mai közlekedés – villamos, metró, buszjáratok, autóforgalom és kerékpár sávok – okán már nem feltétlenül lehet a békebeli hangulatot visszaidézni, de véleményünk szerint a tér jellege azért nyomokban felfedezhető. Ha valaki, aki ismerte anno a környéket, és mondjuk cirka száz évvel ezelőttről idecsöppenne, biztosan megismerné a helyet, ahol van!
