Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

Egy Székely-Magyar Erdélyből: Kőrösi Csoma Sándorra emlékezünk

Kőrösi Csoma Sándor (Csomakőrös, 1784. március 27. – Dardzsiling, 1842. április 11.) saját szavaival: székely-magyar Erdélyből („Siculo-Hungarian of Transylvania”), nyelvtudós, könyvtáros, a tibetológia megalapítója, a tibeti–angol szótár megalkotója.

Borítóképen: Kőrösi Csoma Sándor

Kőrösi Csoma Sándort élete és munkássága a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakjává tette. A Bethlen Kollégiumban végzett tanulmányai után a pesti egyetemre jelentkezett, de anyagi nehézségek miatt nem tudta befejezni tanulmányait. 1815-ben azonban újra felcsillant a remény a számára, amikor meghirdették a Calcuttai Főiskola által kiírt tibeti nyelvtanulmányi ösztöndíjat. Kőrösi Csoma Sándor jelentkezett, és az ösztöndíjat elnyerve elutazott Indiába.

Az indiai évek során Kőrösi Csoma Sándor kitartóan tanulmányozta a tibeti nyelvet és kultúrát, és munkásságával megalapozta a modern tibetológia tudományát. Kiemelkedő eredményei közé tartozik a tibeti-angol szótár és a magyar-tibeti szótár elkészítése, valamint a Tibeti nyelvtan című művének megírása.

Kőrösi Csoma Sándor fontos szerepet játszott a tibeti buddhizmus Európában való elterjedésében is. Tanulmányai és kutatásai révén megismerte a buddhizmus tanait, és fordította is őket. Emellett levelezőhálózatot épített ki Indiában és Európában, és összeköttetést teremtett a tibeti buddhisták és az európai érdeklődők között.

1843-ban Eötvös József mondott emlékbeszédet a Magyar Tudós Társaság közgyűlésén. 1845-ben az Ázsiai Társaság emlékoszlopot emelt a sírja fölé. 1858-ban gróf Széchenyi István halála előtt lefestette Csoma síroszlopát, bekereteztette, és az alábbi feliratot vésette bele:Kőrösi Csoma Sándor portréja, Rohn Alajos kőmetszete, 1846

Egy szegény árva magyar, pénz és taps nélkül, de elszánt kitartó hazafiságtól lelkesítve – Kőrösi Csoma Sándor – bölcsőjét kereste a magyarnak, és végre összeroskadt fáradalmai alatt. Távol a hazától alussza itt örök álmát, de él minden jobb magyarnak lelkében.

Jókai És mégis mozog a föld! című regényének Barkó Pál nevű szereplőjét Kőrösi Csoma Sándorról mintázta.

Kőrösi Csoma Sándor halála tragikus körülmények között történt: 1842-ben, a Himalájában tett utazása során eltévedt és éhen halt. Az ő emlékére alapították meg a Kőrösi Csoma Sándor Intézetet, amely ma is fontos szerepet tölt be a magyar-tibeti kapcsolatok ápolásában és a tibetológiai kutatások támogatásában.

Ajánlott Cikkek