Magyarság Tájak/korok Történelem

Elektromos cséplőgép 1901-ben? Igen, méghozzá Magyarországon!

Ma már a cséplés művelete abban a formában, ahogy a 1900-as évek legelején működött, nem létezik, hiszen ezt a műveletet is kombájnok végzik, ugyanakkor az első teljesen elektromos kombájn prototípusa csak kilenc évvel ezelőtt készült el az ausztrál Linttas Electric Company és a drezdai műszaki egyetem együttműködése eredményeképpen, így a cséplésről elmondható, hogy lassan ott tartunk, mint cirka 120 évvel ezelőtt…

Borítóképen: Elektromos cséplőgép munkában, 1906 körül

Persze a technológia más, hiszen a mai kombájn akkumulátoros szerkezet, míg korábban vezetékekkel oldották meg az elektromos áram betáplálását, de ha az elektromos gépeket tekintjük a környezetvédelem egyik oszlopának, akkor voltaképpen azonos dologról beszélünk, és a technológia környezetvédelmi értékét nem maga az elektromos rendszer, hanem a működéshez szükséges áram előállítása határozza meg.

Nemkülönben az ökológiai lábnyom képletében ma ott van az akkumulátorok előállításának környezeti hatása is, míg jó 120 évvel ezelőtt ez nem volt a képlet része, miután nem alkalmaztak akksikat.

Cikkünkben bemutatjuk, hogy 1900 körül hogyan is működött a rendszer, de előbb egy képet közlünk, ami bizonyítja, hogy már akkoriban léteztek a rendszerek Magyarországon. Az alábbi hirdetés a Pécsi Napló 1901. július 1.-i számából való:

A XX. század hajnalán tehát már voltak Magyarországon elektromos cséplőgépek, melyekhez munkaerőt kerestek. De hogyan terjed el hazánkban az elektromos cséplés, és miért nem lett aztán igazán komoly elterjedtsége? Nos, a válasz egyrészt az infrastrukturális hiányosságokban, az általános tőkehiányban keresendő, de talán még fontosabb tény, hogy ez az időszak már a belsőégésű motorok diadalmenetének kezdőpontja is egyben.

Ne feledjük, korábban a gőzgépekkel oldották meg a gépesítést:

Amikor pedig a gazdaság minden ágában egyre több robbanómotorral ellátott gép jelent meg, az kiszorította a vele egy ideig versengő technológiákat.

Cséplés elektromos cséplőgéppel Zsombolyán, 1910 körül

Ettől függetlenül azért nem szabad lebecsülni az elektromos cséplés jelentőségét, ugyanis pontosan tudjuk, hogy 1906 elején csak az ikervári világítási telep szolgáltatási területén 30 darab elektromos cséplőgép üzemelt, és még 1949-ben is olvashattunk olyan híreket, miszerint a szovjeteknél „a kolhozoknak már több, mint 1000 elektromos cséplőgépük van”.

Az elektromosság ilyen irányú használata egyébként Németországban terjedt el először, Magyarországon pedig elsőként Erdélyben, annak is szászok lakta vidékein, de – mint a fentiek is mutatják – hamarosan az egész országban elterjedtek ezek a berendezések. De nem csak alkalmazták őket, hanem – mint azt a Zsombolyán 1910 körül készült kép is tanúsítja! – a magyar ipar gyártotta ezeket a gépeket!

A kocsiba épített elektromos hajtás vezérlése

A rendszer egyszerű volt: egy áramfejlesztő telepről elektromos vezetékkel kötötték össze a kocsira szerelt, és a terepre kivitt elektromotort, ami aztán szíjhatáson keresztül működtette a cséplőgépet.

És milyen előnyei voltak az elektromos cséplésnek? Íme a Kazán- és Gépujság 1906. évi 5. számából a leírás:

„Az elektromos motor a kis kocsival együtt, amelybe belevan szerelve, nem nehezebb, mint 7—8 métermázsa, tehát jóval könnyebb, mint a gőzlokomobil s így könnyen szállítható. Nincs továbbá szükségszén és víz fuvarozására, miáltal két igásfogat költségei elesnek. Nincs szükség külön gépészre és fűtőre sem, mert azelektromotort bármely napszámos is megindíthatja és megállíthatja, ha pedig üzemben van, felügyelet nélkül is maradhat. A tűzveszély úgyszólván ki van zárva, legalább is azelektromos berendezés részéről, mert a vezetékből kipattanó gyújtó szikrák csak a dologhoz nem értő újságírók frázisa. A cséplést a szél nem akadályozza, míg lokomobiloknál tudvalevőleg szél miatt sokszor alig lehet gőzt tartani. Az elektromotorral lehet városok és faluk házainak udvarán is csépelni, legalább eddig ezt a hatóságok megengedték, míg ez gőzlokomobillal tudvalevőleg tilos.”

Ezek szerint az elektromos cséplés maga a megváltás, hiszen azok a gazdák is használhatják, akik kisebb területen gazdálkodtak, és akik általában a cséplést nem a földjükön, hanem portájukon végezték. De akkor miért nem az elektromos cséplés lett a fő csapásirány? Nos, ha figyelmesen olvassuk a fenti idézetet, a korabeli szerző (is) csak a gőzgépes technológiával veti össze az elektromos cséplés előnyeit, de látni kell, hogy a robbanómotoros mezőgépek megjelenésével új tényező lépestt a piacra – ami aztán „mindent vitt”!

Az egyik ilyen legkorábbi konkurense a gőzgépeknek szintén magyar találmány, ami Magyarországon is készült:

Ajánlott Cikkek