“Ember maradt a vérzivatarban” – Koszorús Ferenc posztumusz vezérezredesre emlékezünk

Koszorús Ferenc (Debrecen, 1899. február 3. – Arlington, Virginia, 1974. március 8.) magyar katona. Legismertebb haditette az ún. „csendőrpuccs” megakadályozása 1944. július 6-án, mely lehetővé tette a budapesti zsidóság deportálásának leállítását. 1991. március 15-én Göncz Árpád köztársasági elnök posztumusz vezérezredessé léptette elő.

Erdélyi református magyar katonacsaládból, 1899. február 3-án született Debrecenben. Édesapja Koszorús Ferenc (1857–1938) alezredes, édesanyja, Tóth Katalin, Tóth Gábor református esperes leánya volt. Apai nagyapja, Koszorús Lajos (1823–1910) ügyvéd, Debrecen város törvényhatósági bizottság tagja volt, neje Kiss Juliánna (1837–1924). Családja mentalitására fölöttébb jellemző, hogy 1848-tól kezdve nem használták a szilágysámsoni, ököritói és mocsolai előneveket. Öccse Koszorús Gábor (1901–1942) őrnagy volt.

A hadiakadémia elvégzése után 1929-ben Nyíregyházán már a lovasdandár vezérkari tisztje lett. 1937-től vezérkari őrnagyként lovashadosztály vezérkari főnök, a lovassági és gyorsfegyvernem szemlélőjének a vezérkari tisztje lett. 1940-41-ben a Ludovika Akadémia tanulmányi csoportvezetője és pk-helyettese.

• 1941-ben a gyorshadtest parancsnokság hadműveleti osztályvezetője lett júliustól októberig.
• 1942. júliusától októberig páncélos hadosztály vk. főnöke a Don mellett (Korotojak, Uriv hídfőcsaták).
• 1942. novembertől 1944. júliusig az I. páncélos hadtest vezérkari főnöke. Két új pc. hadosztály felállítását, annak kiképzését látja el.
• 1944. július 5-6: Baky László által szervezett csendőrpuccs meghiúsítása, amelynek célja Horthy Miklós megbuktatása, eredménye pedig 250 ezer magyar-zsidó polgár megmentése volt (lásd Budapesten a Dohány utcai zsinagógával átellenben lévő emléktáblát).
• 1944. július közepétől a tábori 1. páncélos hadosztály parancsnoka a 3. magyar hadseregben.
• 1944. szeptember 13. Arad elfoglalása.

1945 tavaszán Németország területén amerikai hadifogságba esett. 1946 áprilisában szabadult. 1947–1951 között a menekült Magyar Református Egyház konzisztóriumának választott világi elnöke lett, raktári munkás az IRO-nál, majd 1951 februárjától USA-ban élt, kötelező kétkezi munkás, felmérő mérnök, műszaki rajzoló, majd geodéziai államvizsgázott geodéta.

1974. március 8-án hunyt el a virginiai Arlingtonban.

A normandiai partraszállás, az erősödő külföldi nyomás, valamint az ekkor már általa is ismert Auschwitz-jegyzőkönyv hatására Horthy elszánta magát a zsidó deportálások leállítására. Ennek keretében egyfelől le akarta váltani a deportálásokat szervező Baky László és Endre László belügyi államtitkárokat másfelől pedig a koronatanácson 1944. június 26-án javasolta a transzportok leállítását. Maga Horthy úgy vélekedett, hogy az említett nyilas államtitkárok egy fővárosi szemle ürügyén Budapestre vezényelt csendőralakulatokkal és a németek támogatásával meg fogják kísérelni az ő leváltását és a zsidók további deportálását. Emlékirataiban így ír ezekről: 

“Összefogásukra és eltávolításukra Baky és Endre, a két belügyi államtitkár rajtaütésszerű akciót tervezett. Erre a hírre az Esztergom mellett állomásozó páncéloshadosztályt Budapestre rendeltem, és a budapesti csendőrség parancsnokát utasítottam, hogy ha kell, erőszakkal akadályozza meg a zsidók elszállítását….Hogy a Budapesten lévő zsidóságot ez a közbelépésem mentette meg, hivatalosan tanúsítja a magyar zsidóbizottság nyilatkozata, amelyet tagjai, Stern Samu, Pető Endre dr. és Wilhelm Károly dr. 1946. febr. 3-án állítottak ki.

A kormányzó elfogadta Koszorús tervét és parancsot adott annak a másnapi végrehajtására. Július 6-án hajnalban páncélosaival és a felderítő zászlóaljjal Óbuda magasságában a városba vezető összes utat lezáratta és 7 órakor tiszti járőrt küldött Bakyhoz. Legfelsőbb utasításra hivatkozva felszólította, hogy „csendőr zászlóaljaitól” 24 órán belül ürítse ki Budapestet. Aznap délután 4 órakor a budapesti I. (területi) hadtest parancsnok felkereste a törzsszállásán, kijelentve, hogy a Baky puccs csak felfújt dolog: vonultassa be csapatait a helyőrségükbe. Koszorús jelentette, hogy Baky csendőrei még nem hagyták el a várost, ezért megtagadta a csapatai bevonultatását. Gyanította, hogy a hadtestparancsnok a meglepett német megszállók utasítására akarta bevonultatni a páncélosait. Az I. Hadtest parancsnoka ellenvetés nélkül visszatért Budapestre. Másnap, 7-én Baky megkezdte a kiürítést és 8-án délig be is fejezte. Július 9-én Koszorús bevonultatta csapatait a körletükbe. Koszorús Ferenc tehát vérontás, sőt puskalövés nélkül érte el célját.

Koszorúst a budapesti zsidóság egyik megmentőjének tartják. 2014-ben Hende Csaba honvédelmi miniszter Hazáért Érdemjellel tünteti ki tetteiért, melyet fiának, ifj. Koszorús Ferencnek ad át

források wikipedia arcanum