Hírek

Emlékezet – Mindszenty József Magyarország utolsó hercegprímása elhagyja hazáját

Ezen a napon tudta elhagyni Magyarországot Mindszenty József Magyarország utolsó hercegprímása, bíboros  1971. szeptember 28-án – szándéka ellenére, de a pápának fogadott engedelmesség okán . Az USA Követségén 1956 November 4. óta volt kénytelen élni, tartva a kommunista hatalom bosszújától.

A bíboros 1956 november 4-én hajnalban az amerikai követségen kért menedéket, és azt meg is kapta. A döntés nehéz volt, mert a nemzetközi jog értelmében a nagykövetségek ilyen menedékjogot nem adhatnak, és az amerikai gyakorlattal is szemben állt ez a lépés. Jól mutatja ezt, hogy a korábban éveken át szovjet fogságot elszenvedő Kovács Béla is hasonló módon kért menedéket november 4-én, de azt nem kapta meg. A bíboros tartózkodása a nagykövetségen nem jogi, hanem politikai döntés eredménye volt, ex lex állapotot jelentett, ami az amerikai fél számára is kényelmetlen volt, ugyanakkor hosszú időre közvetett beleszólást biztosított az amerikai félnek a magyar belpolitikába.

Az Egyesült Államok kormányának hivatalos álláspontja az volt, hogy Mindszenty ügyébe nem avatkoznak bele, mert szerintük az szigorúan a magyar kormányra és a Vatikánra tartozik, az amerikai követség pusztán menedéket nyújt neki.A követség kezdetben arra is felkészült, hogy a magyar hatóságok erőszakkal behatolnak az épületbe és kihozzák Mindszentyt; Washington utasítása szerint ilyen esetben nem lett volna szabad ellenállni. A védelem ellenére ez a státusz újabb bezártságot jelentett számára, hiszen végig kontroll alatt állt, személyes egyházi és világi levelezését szigorúan korlátozták. Rendszeresen leveleket írt viszont az aktuális amerikai elnöknek, és ezekre időnként választ is kapott.Minszenty bíboros 1962-ben

A történészek szerint az 1963-as közkegyelemben szerepe volt Mindszenty bíborosnak is, aki a budapesti amerikai követségről küldött leveleiben folyamatosan tájékoztatta a washingtoni politikusokat a magyarországi helyzetről. Természetesen a szocialista Magyarország és a Vatikán közeledése és meginduló tárgyalásai is közrejátszottak az olvadásban, a diplomáciai találkozókon ugyanis szóba került a hazai politikai foglyok helyzete.

Mindszenty távozására az első lehetőség már 1958-ban, XII. Piusz pápa halála után látszott megnyílni, amikor a Szentszék Rómába hívta a bíborost a pápaválasztásra. Washingtonban úgy döntöttek, hogy ha a magyar állam kiengedi Mindszentyt, garanciát vállalnak arra, hogy a bíboros visszavonul a politikától. Ezt azonban nem közölték a magyar féllel diplomáciai jegyzékükben, így a kiutazási kérést a magyar hatóságok elutasították. Másfél évtizeddel később aztán gyakorlatilag ugyanezekkel a feltételekkel került sor a bíboros távozására.

1971. április 16-án a Szentszék és a magyar állam közötti diplomáciai kapcsolat feléledésének jeleként VI. Pál pápa személyesen fogadta Péter János magyar külügyminisztert. Ez volt az első alkalom, hogy kommunista kormány hivatalban lévő tagja látogatást tehetett a pápánál. A tárgyalások eredményeképpen, az Apostoli Szentszék és a Magyar Népköztársaság megállapodásának megfelelően Mindszenty 1971. szeptember 28-án – szándéka ellenére, de a pápának fogadott engedelmesség okán – elhagyta Magyarországot. Erre a lépésre azért is szükség volt, mert személye akadályozta a magyar állam és az Amerikai Egyesült Államok közeledését. Az amerikai követségről történő szabadulásának a Magyar Szocialista Munkáspárt azt is feltételül szabta, hogy Mindszenty kérje az 1949-es perében kiszabott büntetésének elengedését, ezt azonban a bíboros visszautasította. Rómába való kiutazásakor a magyar igazságügyi hatóság utánaküldte a kegyelmi iratot, de azt Mindszenty szintén elutasította, mert ragaszkodott ahhoz, hogy a hatóságok a koncepciós perében hamisan vádolták meg.

A bíboros félve attól, hogy a pápa döntése zavart és kétséget kelthet híveiben, tiltakozott. Hat pontból álló kommünikét adott ki, s ebben a világ közvéleménye számára világosan megindokolta, miért nem mondhat le a magyar prímás ezekben a drámai időkben. Lemondatása Kádárék követelése volt, akik ennek fejében szabadon engedték a kommunista börtönökbe zárt papokat és egyházi személyeket. Már régóta követelte ezt a magyar kormány, de sokan nem tételezték fel a Vatikánról, hogy ilyen komoly engedményt tesz a Mindszentyt hamis vádak miatt bebörtönző kommunistáknak, ráadásul ilyen erőteljes formában, megsértve az idős bíborost és sok magyar katolikus hívő érzelmeit. Amikor VI. Pál pápa találkozott vele, neki adta mellkeresztjét és gyűrűjét. Mivel látta, hogy ez a megállapodás személyi szabadságát sérti (a Vatikánt nem hagyhatta volna el, nem pasztorálhatott volna, és nem érintkezhetett volna a Magyarországról elmenekült honfitársakkal), saját akaratából – a Szentszék nem akadályozta meg a döntését – az egyházjogilag a magyar prímások alá tartozó bécsi szemináriumba, a Pázmáneumba utazott és haláláig ott élt.

1974-ben Lékai László addigi veszprémi apostoli kormányzót áthelyezték az Esztergomi főegyházmegyébe, de a pápa a Mindszenty bíboros haláláig nem nevezte ki esztergomi érsekké.

Ajánlott Cikkek