Hírek

Ennyi volt? Máris kifulladt Európa?

Normális időkben nem nagyon szokták érdekelni az embereket a gazdasági adatok. De most (még mindig) nem élünk olyan időket, ami megszokottnak tekinthető, így talán némi érdeklődésre mégis számot tarthatnak ezek az adatok is. Nagyon nem mindegy ugyanis, hogy a múlt hónapban tapasztalt bődületes növekedés után mi következik… Mert ha nem lesz tartós a növekedés, bizony még többen kerülhetünk még rosszabb helyzetbe.

Borítóképen: BMW-gyár (forrás: autopro.hu)

Az világos, hogy az európai országok többsége élt azzal a lehetőséggel, hogy a válság alatt a világ elfogadta, hogy emelkednek a hiányok, így rendkívüli intézkedésekkel próbáltak pénzt lapátolni a gazdaságba. Különböző hatékonysággal ez sikeres is volt, de nem feltétlenül érezte meg az egyszerű dolgozó ember, mert a fejlesztéseket azok a cégek vitték véghez, amelyektől a kormányok azt várták, hogy majd a válság után kihúzzák a gödörből a válságot.

Most, amikor már a munkavégzést gátló tényezők nagy része megszűnt, azt várja mindenki, hogy a válságot meghaladó szintre ugrik a gazdasági kibocsátás, és onnan tovább növekedve majd az egyes államok is leépítik idő közben felhalmozott adósságaikat. Igen ám, de ha nem így lesz, akkor oltári nagy baj van, mert az egyes országok ellőtték puskaporukat… Némi különbség itt is adódik, de ha most egy negatív trend indul be, már egész egyszerűen nem lesz lehetőség újabb pénzeket bedobálni a gazdaságba, vagy ha mégis megteszik, akkor nincs az a növekedés, ami majd kitermeli az újabb adóssághegyet!

Szerencsére ez ma még csak rémálmunkban fordulhat elő, de a friss, májusra vonatkozó ipari termelési adatok azt mutatják, hogy bizony több országban is megtorpant a lendület! Az okokat most nem boncolgatjuk, mert az egy komoly tanulmányt igényelne, de biztosan van összefüggés az oltások időbelisége, az állami stimulus, és a mostani adatok között. Nézzük!

Az euró-övezet 19 tagállamában (ahol az euró a hivatalos fizetőeszköz) nagy meglepetésre az előző hónaphoz képest gyengült az ipar kibocsátása. A mérték nem nagy, mindössze 1%, de figyelmeztető jel, hogy a nem tartós fogyasztási cikkek kibocsátása csökkent a lenagyobb mértékben, lehúzva az összesített adatot. A ruházati termékek, és az élelmiszerek előállításában 2,3% visszaesés volt, ami arra utal, hogy a fogyasztók az erősen emelkedésnek indult árakra, illetve a delta variáns okozta bizonytalanságra reagálva már májusban csökkentették fogyasztásukat!

Ez pedig rossz hír! Az energia-termelés ebben az időszakban természetes módon csökken, a tartós fogyasztási cikkek termelése emelkedett. De még ez utóbbi is inkább csak annak „köszönhető”, hogy az előző hónapban sok autógyári leállás volt még mindig a chip-hiány miatt, így alacsony volt a bázis, nagy bumm mégsem lett abból, hogy a probléma lassan megoldódni látszik.

Már korábbi cikkünkben is említettük, hogy az éves adatoknak nem szabad bedőlni, mert – szintén a bázis-hatás miatt – óriási számokat láthatunk, de nem tudhatjuk, hogy ezt valójában hogyan is kellene értékelni. Most viszont már itt is látszik a gyengülés; míg éves összevetésben áprilisban 39,4% (!) volt a bővülés, addig májusban az éves növekedés „mindössze” 20,5 % adódott! Ez még mindig óriási szám, de azt is jelenti egyben, hogy az éves növekedés egyik hónapról a másikra lefeleződött!

A kilátások ezzel együtt továbbra is jók, mert sok olyan kapacitás még nem termel teljes erővel, amit nem lehet egyik pillanatról a másikra visszaépíteni, de ezek fokozatosan megjelennek a termelésben a következő hónapokban, és az ellátásai láncok zavarai is kezdenek mérséklődni.

Ugyanakkor pár ország számára figyelmeztető jel, hogy igencsak kilógnak lefelé a nagy átlagból; Romániában havi szinten 8,5%-os csökkenést mértek, Görögország is visszalépett 4,7%-kal, és Írországban is jelentős csökkenés volt, ott 4,6%-os visszaesést mértek! A probléma sokrétű, de talán el kellene gondolkodni azon, hogy a járvány alatt meghozott gazdasági intézkedések, az oltások üteme milyen összefüggéseket mutat a mostani adatokkal, és amíg nem késő, lehet, hogy el kellene kezdeni egy komolyan gazdaság-élénkítésbe. Persze nem is olyan sokára jöhetnek az európai újjáépítési pénzek, amik segíthetnek abban, hogy ha üres is a kassza, kicsit felpörgessék a gazdaságot, de akkor is megér egy elemzést, hogy miért következett be ez a gyors visszaesés!

A lista másik végén Litvánia áll a maga havi szint 7,7%-os (!) növekedésével, de Magyarország is büszke lehet a 4,7%-os havi növekedéssel. A harmadik Finnország is sikerrel vette a májust, ott 2,2%-os növekedést mértek a statisztikusok. Ezek igen szép eredmények, de – mert a közgazdaságtan már csak ilyen… – itt sem lehet hátradőlni, hiszen, ha túlpörög a gazdaság, annak is lehetnek káros következményei. De ez a kellemesebb feladat!

A gazdasággal foglalkozók rendre a jövőt igyekeznek megfejteni, de üveggömbjük nekik sincs, ezért a fenti megállapítások is csak a jövőre vonatkozó feltételezések, így kéretik egyfajta meglátásnak tekinteni! Gazdasági döntéseket pedig ennyi alapján botorság lenne meghozni, nem is ajánljuk!

De azt továbbra  is tartjuk, hogy figyelni kell a híreket, most fontosak azok az adatok, amik „békeidőkben” általában senkit nem érdekelnek a szakembereken kívül.

Ajánlott Cikkek