Építéshez, meneküléshez: a Nagy-Burma

Hogy honnan kapta nevét a Nagy-Burma? Miért éppen Burma? Nehéz kérdések, de előbb azt illik elmondani, hogy a Burma vasút tulajdonképpen két pályát jelent, a Kis-Burma és a Nagy-Burma alkotja. Helyesebben; alkotta! A Kis-Burma ugyanis szinte teljes egészében megszűnt, és társa sincs meg maradéktalanul…

Borítóképen: A Nagykőrösi út keresztezése

Mi most a Nagy-Burmával foglalkozunk részletesebben, mert ennek története során igen fontos szerepe volt, még ha mára már nem is igazán élő vonal – eredeti formájában semmiképpen sem.

Nos, a néveredetét nem igazán ismerjük, de valami olyat hallottunk, hogy valamikor, amikor Burmában (ma Mianmar, és most sincs éppen rendben minden…) valami nagy zrí volt, akkor mi éppen „szolidarítottunk” az országgal, és ezért ragadt rá a név. Hogy mi ebből azigaz? Nem tudjuk… Éppen ezért most jöjjön az, amit tudunk a Nagy-Burmáról!

Ami miatt talán nem sokan ismerik ezeket a vonalakat, azt lehet, hogy ezeken rendszeres személyszállítás nem folyt; a nagyobb forgalmú dél-pesti vasútállomások teherforgalmát vezették el egyfajta kerülőúton.

De az eredeti elképzelés nem is igazán ez volt! A MÁV az 1880-as évek elején tervezte a zimonyi (ma kelebiai) vasútvonal építését, Budapest-Ferencváros kiindulóponttal. A vasútvonal kavicságyazatához a közelben kerestek kitermelőhelyet, amelyet Pestszentlőrinc határában, Lónyay Menyhért birtokán, a mai Szemeretelep mellett találtak meg.

És láss csodát, korábban sportreptér is volt itt, amit ma leginkább Liszt Ferenc Repülőtérként ismerhetünk!

Az építőanyag gazdaságos elfuvarozása érdekében Soroksár állomásról egy 10,4 km hosszú vasútvonalat fektettek a kavicsbányáig, amely becsatlakozott az OMÁV ceglédi fővonalába is. A későbbi Nagy-Burma néven emlegetett vasútvonalat 1882. december 5-én helyezték üzembe.

A kitermelőhely közelében Pusztaszentlőrinc kavicsbánya néven egy hatvágányos állomást létesítettek. A kavicsbányából a zimonyi fővonal építéséhez sok száz vagon kavicsot továbbítottak a vasútvonalon keresztül.

1889 június 8-ára elkészült a Budapest-lajosmizsei HÉV vonala, amely a Nagy-Burma vonalat a 40/41-es szelvényben szintben keresztezte. 1897-re megépült a Cséry-féle szemétszállító iparvasút is, amely a Nagy-Burma vonalhoz annak 49-54-es szelvényénél egy deltavágánnyal csatlakozott, így a szeméttelepre a MÁV vonalon is érkezhettek szállítmányok. A korabeli elrendezést az alábbi térképrészlet szemlélteti.

Az I. világháború időszakában Soroksárról a kavicsbányai vonalon – Szemeretelep megállóhely átmenettel – a ceglédi vonalra is indultak katonai szállítmányok. amelyhez a vonalat felújították.

Az országot megszálló román haderő 1919 szeptemberében az általa birtokba vett Pest környéki vasútvonalakról itt gyűjtötte össze a mozdonyokat és vasúti kocsikat, majd azokat vonatokba rendezve a kavicsbányai vonalon szállította ki az országból.

A Budapest-Szentlőrinci Helyi Érdekű Vasút (BLVV) Üllői úton haladó vonala (ma az 50-es villamos) 1929. november 15-ére a pestszentlőrinci Szarvas csárdától a mai Béke térig épült tovább. Az új kettősvágányú, villamosított pálya a kavicsbányai vonalat annak 77/78-as szelvényében szintben keresztezte. Ide a BLVV költségére MÁV jelzőőrt rendeltek ki.

1941-42-ben Észak-Erdélyben a Szeretfalva-Déda vasútvonal alépítményéhez a szeméttelepről a kavicsbányai vonalon keresztül szállítottak átrostált hulladékot a töltések tömörítéséhez.

A II. világháborús készülődés során a vonallal kapcsolatban újabb fejlesztések valósultak meg. A főváros körüli vonalak városszéli összekötése céljából 1944-ben Soroksár állomásnál délről megépült egy deltavágány (addig a vonalat csak észak felől lehetett kiszolgálni), valamint megépült egy-egy összekötővágány a lajosmizsei vonalhoz is eleinte Kispest, majd később, 1945. elején Pestimre irányába is.

A háború után nagy mennyiségű törmeléket szállítottak a városból a Dunaparti teherpályaudvarról a kavicsbányai vonalon keresztül a lerakóhelyekre. A megrongált vágányokat helyreállították, a kelebiai vonal tehervonatainak egy része soroksári deltaátmenettel a kavicsbányai vonalon Kispest állomáson keresztül haladhatott a balparti körvasút felé. 1946/47-ben a szovjet-jugoszláv áruforgalom is a Záhony – Cegléd – Nagy-Burma – Kelebia útirányon át bonyolódott, amely így elkerülhette az akkor még sérült ferencvárosi csomópontot. Ezek a lehetőségek a negyvenes évek végére szűntek meg, amikor a soroksári vasöntöde építési munkáihoz kapcsolódóan a deltavágányt végül elbontották. A Lajosmizsei vonalba Pestimre felé vezető deltavágányt pedig 1948. december 7-én számolták fel, miután az a fővárosi vasúti pályák helyreállításával feleslegesség vált.

A kavicsbányai vonal pestlőrinci részén az 1960-as évektől az egykori Cséry-féle szemétlerakó területén kitermelt komposztot szállító vasúti kocsikat továbbítottak. A csökkenő forgalom miatt a Vöröshadsereg útnál lévő állandó jelzőőri szolgálatot megszüntették. A vasutat biztosító mechanikus jelzők szabványos állásban Megállj, míg a villamosvasúti fényjelzők Szabad jelzést mutattak. Vonat érkezése előtt Szemeretelep váltókezelőjét rendelték ki ide a jelzők kezelésére. A kavicsbányai vonal soroksári részén az 1970-es években Lajosmizse felől Ferencvárosba tartó, M44-es dízelmozdonyokkal továbbított átállítós menetek közlekedtek, majd amikor ezeket más útirányra terelték, ezen a pályaszakaszon hosszabb ideig javításra váró fedett teherkocsikat tároltak.

Az 1980-as és 90-es években a vonal használata fokozatosan leépült. 1983-ban megszűnt az 51-es villamos, annak keresztezését kibontották a pályából.

Nagyobb forgalom Kavicsbánya állomás környékén volt, az itteni Erdért és Tüzép telep iparvágányain. Ehhez az állomáshoz kapcsolódik az ország egyik legnagyobb környezetszennyezése is. Az itteni Tüzép vállalat a felhagyott bányagödrök egy részét pakura tárolására használta, ezeket hívták pakuratavaknak. A szigeteletlen medencékből szállították a fűtőanyagot a felhasználó üzemekbe.

Amikor a 2000-res évekre úgy tűnt, hogy itt a vég, még egyszer fellendült a Nagy-Burma vonal forgalma. Történt ugyanis, hogy a MÁV 150. sz. vasútvonalának Budapest-Ferencváros és Soroksár közti szakaszát 2001 májusa és novembere között teljes kizárásos vágányzár mellett átépítették, emiatt a vonal elvesztette budapesti kapcsolatát.

Ekkor, utóljára újra beüzemelték a Nagy-Burma vonal Soroksár és Pestszentimre-felső közti szakaszát, a kelebiai vonatokat erre terelték, 150-es vonal – Soroksár – Nagy-Burma – Kispest – Kőbánya-Kispest – Ferencváros átmenetben.

A szerelvényeket villanymozdonnyal együtt dízelmozdonyok emelték át a Ferencváros – Soroksár szakaszon. Mivel a vonatok többször váltottak irányt, ezért a Keleti pályaudvarról villanymozdonnyal induló szerelvények kettős irányváltás után Soroksárról a villanygép cseréje nélkül folytathatták útjukat, és viszont. A terelő útvonal vázlatát az alábbi ábra szemlélteti.

Hogy mi lesz a sorsa a Nagy-Burmának? Ha majd teljesen felújították, vagy az utolsó szegig elbontották, megmondjuk…