Épített örökség: Sepsikőröspatak, Kálnoky-kastély
Sepsikőröspatak Sepsiszentgyörgytől 10 km-re északkeletre a Körös-patak völgyében. Kálnok tartozik hozzá. Ez nem is olyan nagy véletlen… A falut 1332-ben Kemuspatak néven említik először. A falu feletti Fenyő-tetőn 11 – 12. századi tojásdad alakú, sánccal övezett favár maradványai láthatók. Orbán Balázs szerint ez volt a Kálnoky család ősi fészke, innen költöztek le a faluba a 17. században.
A napjainkban látható kastély helyén a 16. század második felében egy kőház állott, erről tanúskodik Kálnoky Bálint 1599-ben írt végrendelete, mely szerint feleségével, Petki Annával együtt építtette a kőröspataki nemesi lakot. Az udvarház hamar elromosodott, mivel áldozatul esett Mihály vajda támadásának. Az épület valószínűleg nem is került felújításra, ugyanis 1646-ban (III.) Kálnoky István feljegyzéseiben, egy kőkerítéssel körülvett romladozó házról tett említést.
Az 1658-1661 közötti sorozatos török-tatár betörések következtében az udvarház sorsa megpecsételődött.
Helyreállítása, bővítése a naplóíró fiának, (I.) Kálnoky Sámuelnek az érdeme, aki az 1660-1670-es évek fordulóján építkezett Kőröspatakon.
A 19. század újabb nagy munkálatokat, látványos átalakulásokat hozott. A század derekán, gr. Kálnoky Pál (1814-1881) és gr. Kálnoky Félix (1824-1889) birtoklása idején az akkorra megromosodott épületek egy részét lebontották, a többit átépítették, felújították. Lebontásra került a nyugati szárny és a kastélykápolna, és részben ez utóbbi helyén megépült a mai északi szárny, így U alakot kapott a kastély.
A ma látható homlokzatok kialakítása valószínűleg a 19. század utolsó évtizedeiben történt, a keleti épületrész két keskenyebb oldalához toldottak épületrészeket, akkor alakíthatták ki a mai homlokzatot is. Az 1990-es évek végén a Kálnoky család tagjai újra birtokukba vehették az épületet, akkor kezdődött meg szakszerű kutatása is, napjainkban a kastély felújítás alatt áll.
