Épített örökségünk: A Zirci Ciszterci Apátság
A 6. század közepén Szent Benedek szabályokat fogalmazott meg, ez volt Szent Benedek regulája. Marton Bernát atya ezt röviden így foglalta össze: Ora et labora, azaz Dolgozzatok és imádkozzatok! Idővel aztán a munka hátérbe szorult, miközben az imádság akár napi tizenkét órát is kitett. 1098-ban aztán egy csoport bencés szerzetes kivált, és elhatározták, hogy visszatérnek a gyökereikhez. Ez a ciszterci rend eredete.
Borítóképen: Az apátság egykori látképe
A rend tehát a zirci ciszterci rend megjelenése idején nem tekintett vissza nagy múltra, ugyanakkor a gyökerekhez visszatérő szerzetesek éppen a 6. században megfogalmazott regulák szerint éltek. Mikor történt mindez?
1182-ben a Bakony erdejének sűrűjében, amikor még jórészt csak erdei vadak jártak a tájon, a ciszterci kolostort a rend nagy hazai pártfogója, III. Béla király alapította meg.
Eredetileg a francia föld legnagyobb és leghíresebb ciszterci apátsága, a champagne-i Clairvaux-i ciszterci apátság filiájaként alapították, és az első szerzetesek is onnan érkeztek. A templomot a rend előírásai szerint Szűz Mária tiszteletére szentelték. Eleinte az apátságot egyszerűen „bakonyi”-nak nevezték, de már 1199-ben előfordult a később meghonosodottá vált Zirc név is.
Ma a Ciszterci Rend Zirci Kongregációjához tartozik, melynek rajta kívül a Dallasi ciszterci apátság és a Kismarosi Apátság is tagja. A zirci apát egyben a kongregáció prézes apátja is.
A birtokokkal gazdagon ellátott eredeti kolostor tragédiáját a török fenyegetés jelentette. A hódítóktól rettegő szerzetesek 1538 körül elhagyták a kolostort, amelyet Veszprém török kézre kerülése (1552 után) földúltak a törökök.
Hogy teljes legyen a kép a korból; 1629-ben a lilienfeldi kolostor apátja kap megbízást, hogy készítse elő a rend Magyarországra való visszatérését. I. Lipót 1660-ban Újfalusy Márton soproni születésű lilienfeldi szerzetest nevezi ki zirci apáttá, aki…
Pápán telepedett le, mivel ekkor Zircen nem volt lakható épület. Újfalusy 1678-ban Gyulakeszi határában portyázó török csapatoknak esett áldozatul.
Ezt követően a lilienfeldi apátok maguknak tartották fenn a zirci apáti címet. A zirci apátság egykori birtokait csak hatalmas összegért tudták volna megváltani, illetve hosszadalmas birtokperek által visszaszerezni.
Lilienfeld apátja 1699-ben a vállalkozásba befektetett összeg, 31.000 forint megtérítése fejében átadta a feladatot a sziléziai Heinrichau apátjának, Heinrich Kahlertnek, akit I. Lipót a következő évben zirci apáttá nevezett ki.
A török kiűzése után több mint egy évszázad telt el, míg ismét megtelepedtek az első szerzetesek Zircen, 1726-ban.
Sajnos itt is volt török, német, így Zircen ekkor jóformán a nulláról kellett elkezdeni az építkezést. Mivel Zirc továbbra is idegen kézen volt, a 18. század folyamán a zirci apátság újjáépítése és az apátság elhagyott birtokainak újratelepítése a heinrichaui apátság irányításával és költségén zajlott. A század közepén fölépült az új templom és a kolostor.
A középkori épületeket teljesen elbontották, alig néhány csonk maradt belőlük. A kolostorban a magyar származású rendtagok száma egyre nőtt (1798-ban 28 közül 11 magyar).
1810-ben a porosz kormány feloszlatta a sziléziai apátságot, majd miután az utolsó heinrichaui apát, Konstantin Gloger 1814-ben meghalt, a zirci apátság önállóvá vált. Ettől kezdve Zirc a magyarországi ciszterci rend központja.
A ciszterciek egyre nagyobb szerepet vállaltak az oktatásban. 1814-től a zirciek vállalták a székesfehérvári és a pécsi gimnázium fenntartását. A 20. század elején már a bajai és a budai ciszter gimnáziumok is megnyíltak.
1950-ben a zirci kolostort is megszüntették, a szerzeteseket elűzték, csak 1990-ben térhettek vissza. Az öt államosított gimnázium közül azóta már négyben ismét ciszterciek tanítanak.
A Nagyboldogasszony Bazilika hatalmas, kéttornyú barokk apátsági templom különleges látványosság. Belső és külső helyreállítása nemrég fejeződött be. A szószék és a szentély faragott stallumai igazi remekművek.
Építése 1732-1752 közé esik, így a barokk stílus jegyeit viseli magán. Tornyain jól megfigyelhető a kor jegyeinek hatása: cakkozott körbemenetel a tetőn, csigaszerű forma a felső szobrok alatt. Az épület azonban nem csak barokk, hanem klasszicista épület is egyben. Míg a középső tornyok közrefogta arculaton boltíves a díszítés, két szélen timpanonokat alakítottak ki, melyek jellegzetesen görög-római példa a klasszicizmus szellemében. Az alsó dór oszlopokat is ehhez köthetjük.
A Monostor ad továbbá helyet még a Reguly Antal Műemlék Könyvtárnak és a Bakonyi Természettudományi Múzeumnak is. A kolostor legnagyobb látványossága a csodálatos könyvtárterem, 60 ezer nagy értékű könyvvel. A könyvtár legnagyobb kincsei az ősnyomtatvány-, könyv- és folyóirat-ritkaságok. A ciszterci szerzetesek évszázados szorgalommal őrizték, javították és védték ezeket, így napjainkban is kiváló állapotban vannak, de látogató számára nem elérhetőek.
Az apátság arborétuma a kolostorral szomszédos, attól délkeletre terül el. 18 hektáros parkjában különleges fák is találhatók.
A Zirci Ciszterci Apátság története elég kalandos, de szerencsére mára újra visszaállt a rend, az apátság épületei, a múzeum, és az arborétum is hihetetlen élményben részesíti a látogatót a Bakony fővárosában!
