Hírek

Erdoğan tanácsadója: Putyin feltételei közt vannak teljesíthetők

Törökország a közvetítő szerepét magára vállalva fontos szerepet játszik abban, hogy az orosz és ukrán delegációk, mi több, a két érintett elnök között jobb legyen az információáramlás. Tegnap este Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonos megbeszélést folytatott Recep Tayyip Erdoğan török köztársasági elnökkel, amiről a résztvevő Ibrahim Kalin, Erdoğan vezető tanácsadója és szóvivője számolt be.

Boríróképen: Vlagyimir Putyin és Recep Tayyip Erdoğan találkozója, 2017.03.10 (forrás: http://kremlin.ru/events/president/news/54021/photos via commons.wikimedia.org, szerző: Elnöki Sajtó és Tájékoztatási Iroda, licenc: CC BY 4.0) A kép illusztráció

Fontosnak nevezte, hogy van legalább négy olyan pont az eddig ismert tizenötből, melyek könnyen teljesíthetők Ukrajna számára:

  1. Ukrajna semleges marad, nem kéri NATO-csatlakozását. Erről már Voldimir Zelenszkij ukrán elnök is nyilatkozott, és tulajdonképpen elismerte ezt az orosz követelést.
  2. Ukrajna lefegyverzése nehezebb kérdés, de megoldható, hiszen valójában „csak” annyi kell hozzá, hogy a Nyugat ne szállítson fegyvereket Ukrajnába a harcok lezárását követően, saját hadiipari termelés pedig ne legyen az országnak.
  3. Védelem az orosz nyelvnek Ukrajna egész területén. Ez valójában csak törvényi, szabályozói kérdés, könnyen megoldható. Egy új nyelvtörvényt persze át kell ültetni a gyakorlatba, de Ukrajnában rengetegen beszélik az orosz nyelvet, még ha nem is oroszok, így a végrehajtásnak sincs sok akadálya.
  4. Nácitlanítás. Igen, ez is könnyedén megoldható azzal, hogy az Ukrán állam nem húgy szemet a szélsőséges nacionalisták cselekedeti felett, és nem engedi szervezett formában működni őket.

A követelések egy másik csoportja már sokkal problémásabb, de ezek esetében is van elmozdulás, ugyanis míg korábban Vlagyimir Putyin éppen a szélsőségesek támogatása miatt nem volt hajlandó Zelenszkijjel tárgyalni, most bejelentett, hogy kész az ukrán elnökkel személyesen tárgyalni!

Ami a legnagyobb probléma, az nem más, mint a szakadás köztársaságok, illetve a Krím elismerése Ukrán részről. A Krím de facto orosz terület, az ottani népszavazás/annexió (ki-ki döntse el, melyik narratívát tartja a valósághoz közelebbinek!) után Ukrajnának valójában „csak” a tényleges állapotokat kellene elismernie azzal, hogy Oroszország részeként ismerti el a félszigetet.

A szakadár köztársaságok esetén az orosz követelés szerint a köztársaságok függetlenségét kellene elismerni, ami legalább olyan arcvesztés lenne, mint a Krím elismerése, és bizony – ha egyáltalán gondolkodik ebben az ukrán vezetés – nagy kérdés, hogy a szuverenitás elismerése után mi következik! Mert ha aztán egy krími mintára megtartott szavazással Oroszországhoz csatolják a két köztársaságot, az Ukrajna számára bizony komoly csapás lenne, hiszen kiderülne; a háború csupán területszerző céllal indult, és Oroszország el is érte Ukrajnával szemben, amit akart…

A szóvivő szerint egyébként a legnagyobb probléma az, hogy a követelések nagy része pontos, aprólékos szabályozást igényel, illetve igen komoly garanciális feltételrendszert kell kialakítani, hogy működőképes legyen, hiszen például egy lefegyverzett, nem NATO-tag ország miért lehetne biztos abban, hogy nem támadja meg szomszédja, ami viszont jelentős haderővel rendelkezik?

Mindenestere az tény, hogy van pár pont, ami legalább reményt keltő egy későbbi megállapodást tekintve, de ettől a harcok még éppen olyan kegyetlenséggel dúlnak, mint korábban…

Ajánlott Cikkek