Erkel – Hunyadi László az első igazi magyar opera bemutatója 1844 január 27.
- január 27-én a pesti Nemzeti Színházban mutatták be Erkel Ferenc “Hunyadi László” című művét, ami az első magyar nemzeti operának számít. Erkel, aki 1810-ben született, 1838 óta vezényelte a Pesti Magyar Színházban bemutatott operákat, elsősorban Rossini, Bellini és Donizetti műveit. Első saját operája, a magyar történelemből merítő “Bátori Mária” 1840 augusztusában debütált, amit az intézmény elsőként Nemzeti Színházként említett, és ez vált az első európai színvonalú magyar operává, mely hosszú ideig műsoron maradt.
1844 Erkel számára két okból is kiemelkedő volt: megnyerte a Himnusz megzenésítésére kiírt pályázatot, és bemutatták első jelentős operáját, a “Hunyadi Lászlót”. Ez az opera, mely eredetileg négy felvonásos volt és 1841 és 1843 között íródott, Egressy Béni szövegkönyvével készült, Tóth Lőrinc “Két László” című drámája alapján. Egressy eredetileg Bartay Andrásnak, a Nemzeti Színház akkori igazgatójának ajánlotta a művet, de egy véletlen találkozás során Erkel rábukkant a librettóra és magához vette. Az opera megkomponálásakor Erkel az olasz és francia operahagyományok mellett a magyar verbunkos zenét is felhasználta, és a mű több változáson is átesett.
Az ősbemutatót 1844. január 27-én tartották, ahol Erkel maga állt a karmesteri pulpituson, és Egressy énekelte Rozgonyi királyi hadnagy szerepét. A három helyszínen – Nándorfehérvár, Temesvár, Buda – játszódó történet hűen követi a történelmi eseményeket, az 1456-os nándorfehérvári diadaltól Hunyadi László kivégzéséig, és a szereplők valós történelmi személyiségek. Az opera sikerét a témaválasztás, az 1848-as forradalom előtti nemzeti érzelmekkel átitatott légkör, valamint a történet időszerű párhuzamai is erősítették (V. László, a második Habsburg a magyar trónon).
Az ősbemutató után az opera többször is megváltozott: Erkel beillesztett három új áriát, kiegészített egyet és kihúzott egy kettőst. Az 1845-ben komponált nyitány jellegzetes vezérmotívuma felhangzik, amikor a színen a család valamely tagja megjelenik. A Hunyadi-nyitányt sokan az első magyar szimfonikus költeménynek tartják, és később koncertdarabbá vált, melyet először 1846-ban Bécsben Liszt Ferenc vezényelt.
Az 1847-es “Hunyadi László” harmadik felvonásában található Mária cabalettája, amelyet a “magyar csalogány”, Hollósy Kornélia számára írtak, egy kiemelkedő darab az operában. A második felvonásban elhangzó, La-Grange-áriaként ismert bravúrdarabot a magyarul éneklő francia operaénekesnő, Anne de La Grange részére komponálták 1850-ben.
Az opera harmadik felvonásában szereplő, eredetileg csárdásnak nevezett palotás (bár néhány forrás szerint ez a tánczene nem Erkel alkotása) 1859-ben került be, amikor a címszerepet éneklő Stéger Ferencnek írtak kiegészítést. Az 1850-es években a partitúrához hozzáadtak egy hárfaszólamot is, de ez hamarosan kikerült a harmadik felvonásból, ahogyan a Gara nádor és Hunyadi László közötti kettős is.
Az opera egyik legnépszerűbb része a “Meghalt a cselszövő” című kórus, amely az 1848. március 15-i forradalom estéjén hangzott el a Nemzeti Színházban, és hamarosan a forradalom és szabadságharc jelképévé vált. A Hunyadi László népszerűsége a szabadságharc leverése után nőtt meg igazán.
1935-ben a darabot átdolgozták a közönség számára korszerűbbé és befogadhatóbbá tenni. Ezt a változatot Radnai Miklós, az Operaház akkori igazgatója dolgozta át, Oláh Gusztáv a szcenikai megoldásokért, Nádasdy Kálmán pedig a dramaturgiai kérdésekért felelt. Ezt a rövidített és átalakított változatot játszották sokáig, és lemezfelvétel is készült róla.
Az opera teljes, rekonstruált lemezváltozata 1984-ben készült el Németh Amadé vezetésével, aki az 1896-os zongorakivonathoz nyúlt vissza. Az Operaház 1989-es felújítása, amely ezt a változatot vette figyelembe, nem élt sokáig.
2003-ban Szinetár Miklós állította színpadra az eredeti, teljes operát. 2007-ben megjelent az opera kritikai kiadása, és 2012-ben lemezen is rögzítették az ősváltozatot. Ugyanebben az évben az Operaház a huszadik századi átdolgozást, azaz a Radnai Miklós, Oláh Gusztáv és Nádasdy Kálmán által készített változatot mutatta be újra.
arcanum wikipedia hirado
