Erre várt egész Dunántúl 1962-ben
Ma már nehéz elképzelnünk, milyen lehetett az élet televízió nélkül, pláne, hogy Magyarországon a földfelszíni sugárzás beindítása elég döcögősre sikerült.
Borítóképen: Kab-hegy adótorony (forrás: ITT-HONRÓL-HAZA archívum)
Miközben az ország jelentős része már évek óta élvezhette a Magyar Televízió rendszeres adását, amely 1957. május elsején indult (a felvonulás közvetítésével), az ország nyugati felében élőknek nélkülözniük kellett a műsorokat. Évekig küldözgették panaszos leveleiket a felsőbb fórumoknak, mire
1962-re felépült a Déli-Bakony legmagasabb pontján, az 599 méteres Kab-hegyen a 219 méter (egyes források szerint 238 méter) magas televíziós adótorony, amellyel már az ország 70 százalékán lehetett fogni az adást.
Az antennatorony kivitelezését a Ganz Mávag munkatársai végezték, a torony melletti adóépületben a Posta technikusai szerelték a kábeleket, a képtovábbító műszereket az Elektromechanikai Vállalat mérnökei hangolták be. Noha az indulást 1962. augusztus 20-ra ígérték, végül november 2. lett belőle, de így sikerült a Magyar Szocialista Munkáspárt november 20-24. között tartott VIII. kongresszusa előtt beüzemelni. Ennek megfelelően az átadási ünnepély során Kossa István közlekedés- és postaügyi miniszter kitüntetéseket és jutalmakat adott át a Kab-hegyi televízió adóállomás építésében részt vevő dolgozóknak, köztük Tófalvi Gyula Kossuth-díjas főkonstruktőrnek és Vágó Jenő főmérnöknek. Az adó 15 óra 24 perckor kezdte meg működését, az indítógomb megnyomása után két perccel (…) megjelent a képernyőkön a Magyar Televízió monoszkópja. Értesítették Budapesten a szabadsághegyi adóállomást, amely megkezdte az ünnepi műsor sugárzását: egy filmben a Kab-hegyi adóállomás építését mutatták be.
A Kab-hegy különleges adottságai miatt a hatvanas évek óta több korszerűsítésen átesett toronynak máig fontos szerepe van az immár digitális tévé- és rádiósugárzásban, illetve távközlési összeköttetésre is szolgál: ez az egy adótorony képes az ország egyötödét ellátni digitális földi műsorszórással.
Aki az országos Kéktúrán eljut Nagyvázsonyig, ki ne hagyja a kirándulást a Kab-hegyre! Már csak azért sem, mert a tévétorony látogatható: a benne lévő kétszemélyes lift három percnél kevesebb idő alatt viszi föl az érdeklődőket a torony 126 méteren lévő kilátójába, ahonnan szédítő a panoráma.
A hajdani tervezők és kivitelezők munkáját dicséri, hogy bár a torony eredetileg óránként legfeljebb 150 kilométeres szélre volt méretezve, kibírta az országos rekordnak számító 172 kilométeres orkánerejű szelet is, 2010. december 9-én.
forrás: National Geographic
