Épített örökség Hírek Történelem

Esztergomi bazilika: Magyar mérnöki bravúr!

Már a megépítés is bravúr volt, de most, amikor a felújítás zajlik, megint olyan csodát mutatnak be a magyar mérnökök, és kivitelezők, aminek csodájára jár a világ! Az esztergomi Nagyboldogasszony és Szent Adalbert-főszékesegyház felújítása 2019 tavaszán kezdődött meg. A munkálatok eredményeképpen a bazilika teljeskörűen megújul. A kupola felújítása során olyan „lebegő” állványzatot alkottak meg, ami a világon egyedülálló, és akár tériszonyos mesterek is nyugodtan dolgozhatnak az 50 métert meghaladó magasságban!

Borítóképen: az Esztergomi bazilika (forrás: hvg.hu)

Ahol majd ’140 éve nem járt senki… Igen, a kupolabelsőt legfeljebb a betévedő madarak láthatták közvetlen közelről az utóbbi jó sok évben, de most gondos kezek veszik kezelésbe a nemzet egyik nagy kincsét, a Lippert József tervei szerint, Antonio Detoma által 1885-86-ban készített reneszánsz ornamentika elemeit használó stukkót.

A különleges acél- és alumíniumstruktúra már egy éve tölti be az esztergomi bazilika szinte teljes kupolaterét. Bár világszerte igen sok kupolával fedett templom és épület van, korántsem tipikus, hogy a felújítási munkálatok nem egy földön álló állványzatról zajlanak. Itt azért volt szükség erre az unortodox megoldásra, mert a hivatalos nevén Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház elöljáróinak elsődleges szempontja volt, hogy a kupola restaurálása idején mind a szertartásokra érkező hívők, mind a látogatók háborítatlanul használhassák az alatta található templomteret.

„Az ezt lehetővé tevő mérnöki bravúr megértéséhez tudni kell, hogy az elkészült, több mint 20 méter magasságú fémszerkezet súlya a 90 tonnát is meghaladja. Ahhoz, hogy ez ilyen építményt „ég és föld között” rögzítsenek, egy-másfél éves tervezési folyamatra, számításokra és modellezésre volt szükség, illetve arra, hogy több körben a gyakorlatban is teszteljék, vajon a kiszemelt állványelemek bírják-e majd a terhelést – érzékelteti a szakmai kihívást Horváth Tamás, a munkálatok főszereplője, a Belvárosi Építő Kft. főépítésvezetője.

Bár laikusok elszörnyedhetnek az ablakpárkányon „egyensúlyozó” 90 tonna hallatán, a szakértők megnyugtatnak: a szerkezet Magyarország legmasszívabb falaira támaszkodik, amelyek a kupola alatt, a bazilika altemplomában 17 méter vastagok.

Az esztergomi tájat és a Duna-kanyart látványosan uraló főszékesegyház kupoláját a bazilika második építésze, az osztrák származású Packh János kezdte el. Az ő nevéhez fűződik a híres reneszánsz műemlék, az egykor önálló Bakócz-kápolna „beemelése” is a templomba. Mivel azonban Packh 1839 októberében tragikus módon elhunyt (a saját házában lett egy brutális rablógyilkosság áldozata), a kupolát már – az utóbb a pesti Szent István-bazilikát is tervező – Hild József fejezte be.

A falak tisztításán, a szükséges javítások elvégzésén és az eredetivel azonos újrafestésén túl most pótolják a gipszstukkókból készült növényi ornamentika és egyéb szimbolikus díszítőelemek hiányosságait is, illetve ezek aranyozását. Utóbbit egyébként csak a domborművek lentről is látszó felületeinek egy részére futtatják fel, mert a túlzásba vitt aranyozás nemcsak drága, hanem felesleges is, hiszen elvesz az ornamentika térhatásából. Ezzel már így voltak a kupola belső kiképzését az 1880-as években újragondoló stukkóművészek is, akik az eredetileg világoskék, csillagos eget imitáló falfelületre megálmodták a ma látható díszítést.

Felemelő érzés látni, hogy végre gondos kezek ápolják, szépítik a Bazilikát, ami Magyarország legmagasabb épülete volt – egészen a közelmúltig, amikor a MOL székház magasabbra ért -, és különösen azért, mert;

A magyar lélek és Isten találkozásának legméltóbb helye Esztergomban van, és lesz is, amíg ilyen odafigyeléssel ápoljuk!

forrásként felhasználtuk a hvg.hu cikkét

Ajánlott Cikkek