Hírek

Európa: Közös védelmi erő?

Többször is foglalkoztunk azzal a kicsit sem szívderítő ténnyel, hogy az Európai Unió – mint a világgazdaság egyik nagy „játékosa” – valójában nem rendelkezik saját védelmi erővel. A NATO-védelem ugyan létezik, de az afganisztáni kivonulás megmutatta, hogy az Észak-Atlanti szervezet valójában csak az Egyesült Államok egyik kiterjesztett szervezete, hiszen a NATO-csapatok kivonásáról is Washingtonban döntöttek, a szövetségesek kéréseit pedig rendre elutasították.

Úgy tűnik tehát, hogy Biden elérte a NATO-egység bomlását; az egyes tagállamok, és maga az Európai Unió is most olyan védelmi megoldásokat keres, ami tényleges (értjük ezalatt; önálló, saját vezetéssel rendelkező), saját erőre támaszkodó haderőre épül. Mielőtt belemennénk a részletekbe, meg kell jegyeznünk, hogy Egyesült Királyság szerepe kérdéses, mert ugyan geopolitikai szempontból Európához tartozik, de a Brexit, illetve a Brexit utáni politikai irányvonal azt sejteti, hogy a britek inkább az USA-val tartanának. Hacsak…

Hacsak nem ők is éppen nem azon munkálkodnak, hogy miképpen tegyék függetlenné magukat az Afganisztánban tapasztaltak miatt. Mint korábban írtuk, az Egyesült Királyság a második legtöbb anyagi, és emberi erőforrást fordította – az Egyesült Államok után – az afganisztáni „kalandra”, de amikor a kivonulásról volt szó, őket sem volt hajlandó meghallgatni Biden… Persze volt már ilyen – nem is egy! – és a britek mégis kitartottak az Egyesült Államok mellett.

Az európai közös védelmi erő felállításának javaslata nem kellene, hogy meglepetést okozzon (évtizedek óta szükséges lenne!), az afganisztáni események is ebbe az irányba terelik a felelősen gondolkodókat, de a védelmi miniszterek rendkívüli ülésén elhangzottak mégis szokatlanok az európai politikát ismerők számára. Talán nem is maga a téma, hanem annak kibontása az, ami igazán meglepetést okozott, amikor Josep Borrell, Az EU külpolitikai főképviselője, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, és a féléves EU-elnökséget képviselő szlovén védelmi tárcavezető, Matej Tonin egyaránt komolyan megfontolandó javaslatként beszélt a viszonylag gyorsan bevethető önálló (!) európai uniós (!) hadtest, avagy gyorsreagálású erő létrehozásáról.

A részleteket illetően az „ötletgazdák” álláspontja nem volt teljesen azonos, de a tény, hogy önálló európai haderő létrehozását javasolják, máris több, mint amit ebben a témában eddig hallhattunk… Vagy mégis? Igen,

2003-ban konkrét elképzelésekkel lépett a nyilvánosság elé az EU külügyminiszterek nápolyi találkozóján Németország, Franciaország és Nagy-Britannia! Az akkori elképzelések szerint a közös véderő központja Büsszel lett volna, és az Unió védelmén túl kizárólag olyan esetekben avatkozott volna be az EU területén kívül, ahol a NATO nem hajlandó katonai erőket csoportosítani.

Akkor a több 12 tagország körében (igen, ez még a bővítés előtt volt!) sikert aratott a parancsnokság létrehozásának terve, de az akkori nem NATO-tag EU ország fenntartásokkal kezelte a tervezetet, szerintük ugyanis a parancsnokság jogköreit békefenntartásra, és katasztrófa elhárításra kellett volna korlátozni, az akkor csatlakozni kívánó országok (zömmel a mai kelet-európai tagállamok) viszont nem tartották szükségesnek a parancsnokság létrehozását sem.

Ami nagy különbség az akkori helyzethez képest, hogy a csatlakozni kívánó országok tartottak az attól, hogy ez az USA egy ellene irányuló lépésnek tekinti majd, Nagy-Britannia pedig kijelentette, hogy az új parancsnokság nem rivalizálhat a NATO-val, hiszen az európai biztonság alapköve még mindig az észak-atlanti együttműködés, most viszont senki nem tartja szükségesnek, hogy az Egyesült Államok előtt magyarázkodjon…

Mielőtt azonban máris egy európai hadsereget vizionálnánk, meg kell jegyezni, hogy az előterjesztők által említett 5.000 és 20.000 közötti létszám közel sem jelentteljes védelemre képes saját európai haderőt, és azt sem lehet tudni, hogy ez az állomány milyen, és mennyi technikai eszközzel rendelkezne. Az viszont kétségtelen, hogy magja lehetne Jean-Claude Junker  2014-es javaslatában megfogalmazott európai védelmi képességek fokozására tett javaslatában ismertetett elképzeléseknek, vagy Emanuell Macron 2018-as javaslatának, amiben a francia köztársasági elnök a tényleges európai haderő lértehozására tett javaslatot! Persze kérdés, hogy miként is állna fel az közös európai haderő, és hogyan működne!

Mert, ha ez az uniós szervezetek működési gyakorlatát vinné tovább (hatalmas bürokrácia, hosszas egyeztetést igénylő döntési folyamatok), akkor nem sokat ér akár egy high-tech haderő sem, ha viszont az Európai Bizottság által alkalmazott „nemzetek felettiség” (ez inkább nemzet-ellenesség!) elvén működne, nem lenne meg a legitimációja a tagállamok megfelelő elköteleződéséhez!

De ezek már olyan kérdések, amiket majd később kell megválaszolni, a lényeg most az, hogy talán már az EU legfelsőbb vezetésében is tudatosodik, hogy korábban is mindig fennálló helyzet nem változott; a nagy gazdasági hatalmaknak igenis katonai hatalommal is rendelkezniük kell, a pacifista hozzáállást pedig ideje lesz feladni, mert a nemzetközi környezet bizonyítja, hogy védelmi, katonai téren a helyzet egyik napról a másikra gyökeresen megváltozhat.

Márpedig aki függő helyzetben van, egy igazán éles krízis esetén sajnos nem számíthat semmilyen szövetségesre… Ez Afganisztán üzenete!

Ajánlott Cikkek