Hírek

Európai válaszok az orosz támadásra

Lassan csak felélednek az európai politikusok, és – szokás szerint – sokat beszélnek, de keveset mondanak… Ennek okán idézzük mondataikat, és próbáljuk megfejteni a mögöttes gondolatokat, mert bizony nagyon nem mindegy, hogy ebben a kiélezett helyzetben hogyan nyúlnak a dolgokhoz!

Borítóképen: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszédet mond 2021. szeptember 15-én (forrás: Flickr via commons.wikimedia.org, szerző: Európai Unió, licenc: CC BY 2.0, illetve: CC-BY-4.0: ©)

„Putyin a háborút választva nem csupán Ukrajnát támadta meg. Úgy döntött, hogy évtizedek óta a legsúlyosabb támadást hajtja végre a béke, az európai stabilitás ellen” Emmanuel Macron, francia köztársasági elnök.

Úgy tűnik, lassan rájönnek Európa vezető politikusai, hogy minden, amit eddig Európa biztonsági rendszerének gondoltak, az nincs többé. Addig ugyan még nem jutottak el, hogy mit lehetne tenni egy új biztonsági rendszer megteremtéséért, de látható, hogy az eddigi rendszer csődöt mondott. Ha működőképes lett volna, ma nincs háború!

„Reménykedünk benne, hogy kevés menekült lesz, de felkészültünk az érkezésükre és természetesen szívesen látjuk őket”Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

Ő ezúttal nem acsarkodott, inkább pragmatikus módon közelít a kérdéshez, de azért az mégis érdekes, hogy az Európai Uniónak mintha nem lenne igazán markáns véleménye. Lehet, hogy csak nekünk tűnik így, de az egész ügyben egyre súlytalanabb az Európai Bizottság. Viszont jött egy meglepetés is, méghozzá nem mástól, mint Ylva Johansson, az EU belügyi biztosától, aki köszönetet mond öt államnak, köztük Magyarországnak is (!!!) (a kommunista politikus!) azért, mert jelezték, hajlandók azonnali védelmet nyújtani a bajbajutottaknak, menekülteknek.

Charles Michel, aki a ma estére tervezett EU-csúcs házigazdája kérdésre elmondta:

„Amikor tegnap délután összehívta az EU-csúcsértekezletet, noha tudta, hogy drámai a helyzet, nem volt tudomása a hamarosan meginduló orosz katonai műveletről.”

Ez igen érdekes kijelentés, mert már hetek óta mást sem hallottunk a nyugati politikusoktól, csak annyit, hogy támadás lesz. Hát lett is! Most meg az Európai Tanács elnöke kijelenti, hogy nem tudott hamarosan meginduló orosz hadműveletről…

Olaf Scholz is beszállt a kórusba, és ő is érdekesen fogalmazott. Kissé félreérthető, ahogy megfogalmazta gondolatait, de az is lehet, hogy célzást ejtett el, maikor az mondta, hogy;

„Végsősoron kontinensünk békerendjét is megkérdőjelezi (ti.: Putyin – a szerk.). Semmi sem indokolja mindezt. Ez Putyin háborúja.”

Ezt úgy is lehet érteni, hogy nem Európa háborúja, tessék minket békén hagyni, de inkább azt gondoljuk, hogy felelősségrevonás mindez, illetve kicsit annak jelzése is, hogy a NATO nem fog beavatkozni. Ez utóbbit reméljük is, mert annak beláthatatlan következményei lennének, ugyanakkor így nem látjuk azt a megoldási irányt, amerre el kellene mozdulni.

Ha már NATO. Korábban is leírtuk, hogy azok a katonai létszámok és képességek, amelyeket a NATO Kelet-Európába telepített, inkább csak szimbolikus jelzésnek értékelhetők, és ahogy egyre jobban elmérgesedett a helyzet, egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a NATO nem avatkozik be katonai szinten a háborúba. Jens Stoltenberg ezt most újra megerősítette:

„Támogatjuk Ukrajna szuverenitását, területi integritását, és az önvédelemhez való jogát.”

Bár holnap lesz egy virtuális NATO csúcstalálkozó, az álláspont változhat, de gyanúnk szerint inkább csak a hadászati felszerelések szállítása, és pénzügyi segítség lesz, amit a NATO nyújtani tud/akar.

Egyre inkább úgy tűnik, hogy nem a háború kimenetele a kérdéses pont, hanem, hogy az ukrán kormányerők meddig tudják tartani magukat, és mi történik Ukrajna veresége után… Sajnos itt tartunk…

És végül még egy rossz hír Emmanuell Macrontól:

“Az európai szankciók pedig Oroszország katonai, gazdasági és energetikai szektorát fogják célba venni.”

Ajánlott Cikkek