Évforduló – A Nyugati pályaudvar avatása 1877 október 28.
- október 28. emlékezetes nap a magyar vasúti történelemben. Ezen a napon avatták fel Budapest szívében a Nyugati pályaudvar új épületét. A hároméves munkálatok eredményeképpen az új állomás Gustave Eiffel és August de Serres tervei alapján jött létre, és a kor legmodernebb építészeti és műszaki megoldásait ötvözte.
Az első magyar vasútvonal, a József nádor által 1846-ban átadott Pest-Vác vonal indítása alkalmából, Zitterbarth Mátyás tervei alapján emelkedett fel az első indóház a mai Nyugati pályaudvar helyén. Az elkövetkező évtizedekben a hazai vasúthálózat dinamikus fejlődése miatt az állomás is folyamatosan bővült. Az 1840-es években még Pest peremén található pályaudvar hamarosan a gyorsan növekvő város közepébe került, így városrendezési szempontból is komoly kihívást jelentett.
Az 1870-es évek elején Budapest városvezetése felismerte, hogy a modern kor elvárásainak megfelelő, impozáns pályaudvarra van szükség. Pályázatot írtak ki az új állomás megtervezésére, amit a kiváló mérnökduó, August de Serres és Gustave Eiffel nyert el. Az ő elképzeléseik alapján 1874-ben megkezdődtek az építkezési munkálatok, és három év alatt egy korszerű vasúti csomópont emelkedett a Zitterbarth-féle indóház helyén.
A tervezés során a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy az eredeti épületet “elmozdították” a tervezett Nagykörút, a mai Teréz körút útvonalából. Bár ma már nem látszik a változtatásokból semmi, az 1970-es évekig még láthatóak voltak azok az irodaépületek, amelyek az eredeti indóház részei voltak. De Sierres és Eiffel újító tervei alapján azonban a Nyugati pályaudvar Európa egyik legmodernebb vasúti állomásává vált. Az állomás különösen az üvegfalával és a vas szerkezetével tűnt ki, amelyek a kortárs francia építészeti stílust tükrözték.
Az új vasúti csomópont, melyet 1877-ben avattak fel, eredetileg egyszerűen “Budapesti pályaudvar” néven volt ismert. Azonban 1891-ben a nevet “Nyugati pályaudvarra” változtatták. Bár első ránézésre az elnevezés geográfiai szempontból megtévesztő lehet, a nevet nem az égtáj, hanem az építkezést finanszírozó társaságra választották.
A Nyugati pályaudvar megnyitása után hamarosan a város egyik központi közlekedési csomópontjává vált, és fontos szerepet játszott Budapest városképének formálásában. A forgalmas állomás azonban nem csak pozitívumokkal járt. A város fő “kapujaként” sajnos a bűnözés is megnövekedett a környékén. A pályaudvarral szemben található “Westend” nevű szálloda rossz hírnévre tett szert, mivel a bűnözők, különösen tolvajok és leánykereskedők gyakran látogatták. Ezen negatív hatásokra válaszul nőegyletek alakultak, melyek a vidéki fiatal lányokat segítették, akik a fővárosba érkeztek.
Ennek ellenére a Nyugati pályaudvar a következő évtizedek során Budapest és a magyar vasút fejlődésének egyik kulcsfontosságú helyszínévé vált. 1881-ben itt vezették be először a Siemens&Halske modern váltórendszert, és innen indultak az első Kandó Kálmán tervezte villanymozdonyok próbaútjai. A 20. század második felében pedig a pályaudvar környezete jelentős átalakulásokon ment keresztül a metróvonalak és egy új bevásárlóközpont megépítésével. Mindazonáltal a Nyugati pályaudvar ma is meghatározza a környező terület atmoszféráját, és méltán tekinthetjük a világ egyik legszebb vasúti állomásának.
képek és információk forrása forrása arcanum
