Hírek

Évforduló Április 13. – A Tököli reptér bombázása

A tököli repülőtér az 1940-es évek elején létesült a Dunai Repülőgépgyár Rt. üzemi repülőtereként. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és a Weiss Manfréd Művek 1941 februárjában kötött haszonbérleti szerződést Szigetszentmiklós községgel egy új repülőgép- és repülőgépmotor-gyár felépítéséhez szükséges területről. Az új repülőgépgyár a magyar repülőgépgyártás növekvő kapacitás-igénye miatt jött létre. Kezdetben a Messerschmitt Bf 210 romboló repülőgép és a Bf 109 vadászrepülőgép gyártását tervezték, a hozzájuk tartozó DB 605 repülőgépmotorokkal együtt. A céget 1941. július 1-jén jegyezték be, majd még azon a nyáron megkezdődött az üzemcsarnokok, műhelyek és a gyári repülőtér építése a Szigetszentmiklós és Tököl közötti területen, melyet Horthy-ligetnek neveztek. A repülőgépgyár 1942 novemberében kezdte meg a termelését.[A reptér betonozott kifutója

A világháborús események miatt a Dunai Repülőgépgyár gyári repülőterén 1943 márciusában felállították a Bf 109 vadászrepülőgépekkel felszerelt 5/3-as vadászrepülő századot, melynek feladata Budapest védelme volt.

1944. április 13-án súlyos bombatámadás érte a tököli repülőteret. Amerikai bombázók több mint 200 tonna bombát dobtak a Dunai Repülőgépgyár létesítményeire és Horthy-ligetre. Június 30-án újabb amerikai bombatámadás érte a repülőteret.

Horthy-ligetet és a tököli repülőteret 1944. november 22-én foglalták el a szovjet csapatok. A repülőteret 1945 januárjában vették használatba, ide települt a szovjet légierő több hadosztálya, köztük A–20 Boston bombázók, vadászrepülők és csatarepülők. A front nyugatra vonulásával azonban a szovjet repülő alakulatok nem távoztak, pár egység 1945 nyaráig maradt. A tököli repülőteret 1945 végén vette ismét használatba a Vörös Hadsereg, ezzel a repülőtér több évtizedes szovjet használata vette kezdetét. Az első megtelepült alakulat a 36. bombázóezred volt.

Ajánlott Cikkek