Magyarság Nagyjaink Történelem

Évforduló Április 9. – Pósa Lajos író

Ezen a napo született 1850 ben. Pósa Lajos (Radnót, 1850. április 9. – Budapest, 1914. július 9.) költő, meseíró, dalszerző, a magyar gyermekirodalom klasszikusa.

Egyszerű református földművelő szülők gyermeke, akik az eszes fiút szegényes anyagi viszonyaik ellenére is taníttatták. A gimnázium hat osztályát Rimaszombatban végezte, a két felsőt Sárospatakon, majd a budapesti egyetem bölcseleti karán a tanári pályára készült és a rendes tanfolyamot el is végezte. Ezalatt folyton súlyos anyagi gondokkal küzdött. Mint egyetemi hallgató óraadással és a lapokba írogatással tartotta fenn magát. Öröme, vigasztalása a költészet volt; sőt feláldozta ez ábrándjának már-már biztosított életpályáját is. Volt kisegítő-tanár a fővárosi reáliskolában (a belvárosban, meg a Józsefvárosban is) egy évig; de egyrészt beteges volt, másrészt pedig minden áron költő akart lenni. Felhagyott tehát a kenyérkereső pályájával és írni kezdett.

Írói pályáját a Tóth Kálmán szerkesztette Bolond Miska című humorisztikus képes hetilapnál kezdte az 1870-es évek elején, mint rendes belső munkatárs. Ebben a minőségben 1875-ig Csernátony Lajos Ellenőr című lapjának is dolgozott, majd a Toldy István szerkesztésében megjelent Nemzeti Hírlaphoz került és 1881-től a Szegedi Napló munkatársa volt.

Majdnem kivétel nélkül minden napi és hetilapba s folyóiratba írt, a fővárosiakon kívül számos vidékibe is. Mint munkatárs és segédszerkesztő Szegeden 1889 végéig működött, amikor már, mint országszerte ismert gyermekköltőt a Singer és Wolfner cég egy megindítandó gyermeklap szerkesztőjéül meghívta Budapestre. Szegeden arany tollal tisztelték meg, eljövetelekor gyermekek arcképeivel egy albumot nyújtottak át neki és a város elitje búcsúünnepet rendezett a tiszteletére. Ezt követően Budapesten dolgozott, Benedek Elekkel együtt megindította az első irodalmi értékű gyermeklapot Az Én Újságom címmel, s annak szerkesztője volt. A gyermekköltészet mellett a hazafias lírát művelte, nevezetes politikai események alkalmával gyakran adva kifejezést a hazafias érzésének. Ilyen költeményeinek lelkesítő hatása alatt határozták el és kötelezték magukat a gyorok-ménesi szőlőbirtokosok, hogy a költőt minden évben Lajos napján egy hordó ménesi borral tisztelték meg. Az első évi tiszteletadót 1896-ban külön küldöttség művészileg faragott hordóban adta át egy írói estélyen a „Pósa-asztalnál”. 1901-ben megházasodott és anyja halála után feleségével együtt Radnótra költözött, azonban alig egy év múlva ismét visszatért a fővárosba. 1892-ben a Petőfi Társaság tagjának választotta.

Számos verskötete és több mint 50 kötetnyi gyermekverse jelent meg. Mintegy 800 dalt írt, ebből vagy 400 meg van zenésítve; a legtöbb magyar dallamszerző felhasználta szövegeit, leginkább azonban Dankó Pista és Lányi Géza. Műveit számos idegen nyelvre lefordították.

Pósa Lajos és felesége Andrássy Anna Lídia (1867-1953) írónő sírja Budapesten. Kerepesi temető

Ajánlott Cikkek