Épített örökségünk: Az Esztergomi Bazilika
Esztergomban a Bazilikát 1856. augusztus 31-én szentelték fel. Rudnay Sándor grandiózus terve volt, hogy a Magyar Siont teremti meg a városban, és ismét az ország egyházi központjává teszi Esztergomot. A Várhegyet betakaró épületegyüttest terveztetett, amelynek makettje ma is megtekinthető a bazilika kincstárában. Pénz hiányában végül a komplexumnak csak egyes részei készültek el: maga a székesegyház, az Ószeminárium épülete, a Sötétkapu és az érseki palota.
Az építkezést a bécsi udvar nem nézte jó szemmel. Ellenezték, és megpróbálták meghiúsítani, hogy Esztergomban épüljön fel a Habsburg Birodalom legnagyobb temploma, olyan, amilyen még Bécsben sincs.
1831-re elkészült a hatalmas, óegyiptomi stílusú altemplom, és felhúzták az oldalfalak nagy részét is. Ebben az évben Kazinczy így ír az altemplomról:
Egyiptusi lélek szállja meg a nézőt, midőn itt a temérdek izmú oszlopokat látja…
Hét évvel később Packh Jánost, az építés vezetőjét meggyilkolták. A hercegprímás ekkor Hild Józsefre bízta az építkezés vezetését, aki módosította a terveket, például a keleti homlokzatot, így neki köszönhető a bazilika végső formája.
1846-ban került fel a kereszt a kupola tetejére. Az 1848-as szabadságharcot követően Scitovszky János, az újonnan kinevezett érsek türelmetlenül sürgette a főtemplom elkészültét.
Az eredeti Szent Adalbert-templom részéből fennmaradt reneszánsz stílusú Bakócz-kápolnát 1600 darabra szedték szét, és így építették be a bazilika testébe. A bal oldali harangtoronyban található a közel hat tonnás Nagyboldogasszony-harang.
A bazilika felszentelésére 1856. augusztus 31-én került sor, még jóval a befejezése előtt. A ceremónián Ferenc József is részt vett. A felszentelésre írta Liszt Ferenc az Esztergomi misét, amelyet ő maga vezényelt bemutatásakor.
A második világháború alatt a bazilika súlyosan megsérült, körülbelül 95 gránát és bomba hullott rá. Az oszlopcsarnok egyik oszlopát szétlőtték, és a kupola héjazata is elpusztult.
2005. június 26-án adta át Szili Katalin, az Országgyűlés akkori elnöke a bazilika 112 millió forintból megvalósult díszkivilágítását. 250 reflektor közel 80 kilowatt teljesítménnyel világította meg az épületet. 2006-ban megtörtént a harangtorony felújítása, 2007-ben pedig bejelentették, hogy felújítják a főszékesegyház alatt húzódó pincerendszert.
2009-ben az Ószemináriumból a bazilikába, a Kincstár különtermébe költözött a Mindszenty-emlékhely.
Még ugyanebben az évben nagyszabású felújítás kezdődött meg: a feljárót átalakították, újraszigetelték az alul lévő, hatalmas tereket. A kupolát tartó oszloperdőben vakoltak, eltüntették a háborús sérüléseket. A tartóoszlopok tövében egy új kilátó-körfolyosót alakítottak ki.
Az esztergomi Nagyboldogasszony és Szent Adalbert-főszékesegyház felújítása 2019 tavaszán kezdődött meg. A munkálatok eredményeképpen a bazilika teljeskörűen megújul.
A magyar lélek és Isten találkozásának legméltóbb helye Esztergomban van, és lesz is, amíg ilyen odafigyeléssel ápoljuk!