Magyarság Nagyjaink

Évforduló December 19.- Vitéz uzsoki báró Szurmay Sándor magyar királyi honvédtiszt, gyalogsági tábornok

Ezen a napon született Vitéz uzsoki báró Szurmay Sándor (neve német nyelvű forrásokban: Alexander Freiherr Szurmay von Uzsok; Boksánbánya, 1860. december 19. – Budapest, 1945. február 26.) magyar királyi honvédtiszt, gyalogsági tábornok, 1917–18-ban honvédelmi miniszter, 1941-től vezérezredes.

Borítókép :Báró Uzsoki Szurmay Sándor honvéd gyalogsági tábornok, 1917-18 magyar kir. honvédelmi miniszter

Szurmay Sándor 1860-ban született a Krassó-Szörény vármegyében fekvő Boksánbánya (1899-ig Román-Bogsán németül Bokschan) városban (ma: Bocşa Montana, Románia). Szegeden végezte az alreáliskolát, majd tanulmányait megszakítva jelentkezett az Osztrák–Magyar Államvasút-Társasághoz, ahol gyakornokként, később hivatalnokként kapott alkalmazást. 1882-ben katonai pályára lépett. Szolgálatát a lugosi 18. honvéd zászlóaljnál kezdte. A Ludovika Akadémia tisztképző évfolyamainak elvégzése után 1884-ben hadnagyi rangban csapattiszti, majd segédtiszti szolgálatot teljesített a Magyar Honvédség különféle alakulatainál. 1886–87 között elvégezte a Ludovika Akadémia felsőbb tiszti tanfolyamait, és 1887–89 között a bécsi cs. és kir. Hadiiskolát (K.u.k. Kriegsschule), azaz a vezérkari tiszti akadémiát. 1889-ben főhadnaggyá léptették elő, és a budapesti IV. hadtestparancsnokság vezérkari osztályára vezényelték.

Közös osztrák–magyar és orosz emlékmű az Uzsoki-hágón az első világháború áldozatainak emlékére

1890-ben a Magyar Királyi Honvédelmi Minisztériumba (K.u.LVM), majd 1891-ben Bécsbe, a cs. és kir. haderő vezérkarának hadműveleti és vasúti irodájához osztották be. 1892-ben századosi rangot kapott, és a Magyar Királyi Honvédelmi Minisztérium I. ügyosztályára helyezték, itt dolgozott 1898-ig. Ekkor őrnaggyá léptették elő, és a nagyváradi 4. gyalogezredhez került zászlóaljparancsnokként. 1899-ben visszarendelték a minisztériumba, 1900-tól a honvéd vezérkar osztályvezetőjévé nevezték ki. 1903-ban alezredessé léptették elő, ebben az évben megkapta a III. osztályú Vaskorona-rendet. 1905-ben ezredesi rangot kapott, és kinevezték a nagykanizsai 20. honvéd gyalogezred parancsnokává. 1907 őszétől ismét a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott, 1910-ben kinevezték a minisztérium 1. ügyosztályának vezetőjévé (Sektionschef). Az év végén, december 18-án vezérőrnaggyá lépett elő. 1914. május 11-én altábornaggyá (Feldmarschalleutnant) léptették elő. Ebben a beosztásban volt az első világháború kitörésekor.

Az őszirózsás forradalom után, 1919. február 23-án Károlyi Mihály miniszterelnök utasítására a belügyminiszter elrendelte Szurmay Sándor tábornok letartóztatását, mert a polgári forradalom vívmányaira (azaz a forradalmi kormány hatalmára) veszélyes egyénnek tekintette. Háborús bűnösség címén másnap letartóztatták, őrizetbe vették, 26-án Szentgotthárdra internálták. A köztársasági kormány hasonlóan járt el August von Mackensen német tábornaggyal szemben is, akinek a Balkánról Magyarországon át visszavonuló hadserege a magyar kormány támasza lehetett volna a Tiszántúlra bevonuló román csapatok ellen. 1920 februárjától Szurmay összekötő tisztként működött a Magyarországot megszálló francia hadsereg katonai bizottságánál.A Nemzeti Hadsereg vezérkarában – 1921

1921-ben visszavonult az aktív szolgálattól. Az elsők között vették fel a Vitézi rend tagjainak sorába. Budapesten élt, több könyvet írt, a fontos hadászati és hadtörténeti munkák mellett kedvtelésből értekezéseket is kiadott a vadászatról, a hüllőkről és az okkultizmusról is. 1941-ben magyar királyi vezérezredessé léptették elő.

Vitéz uzsoki báró Szurmay Sándor, ny. m. kir. vezérezredes 1945. február 26-án hunyt el Budapesten, 85 éves korában. A Kerepesi úti temetőben helyezték örök nyugalomra. (Sírhelye a 48/56. szigeten található). Ugyanitt nyugszik leánya, Szurmay Blanka bárónő (1902–1993), és annak első és második férje is: Szentkeresztessy Henrik ezredes, pilóta, a magyar légiflotta egyik megteremtője (1887–1935), és gróf Stomm Marcel m. kir. honvéd altábornagy (1890–1968), hadiakadémiai tanár, a Donnál harcoló III. honvéd hadtest parancsnoka, aki a voronyezsi katasztrófa után – egyetlenként a 2. magyar hadsereg magasabb parancsnokai közül – feloszlatta hadtestét, hogy ezzel segítse megmenteni katonáinak életét.

Szurmay Sándor emléktáblája Budapesten a XVI. kerületben a róla elnevezett fasorban.

Ajánlott Cikkek