Magyarság Nagyjaink Történelem

Évforduló Július 3. – Vetter Antal Honvéd tábornok

A mai napon született Vetter AntalAnton Vetter von Doggenfeld (Mestre, 1803. július 3. – Budapest, 1882. július 26.) honvéd tábornok, helyettes hadügyminiszter, a honvéd vezérkar főnöke.

borítókép: Vetter Antal (Marastoni József litográfiája)

Az akkor a Habsburg Birodalomhoz tartozó Velence elővárosában született egy vagyontalan, nemesi katonacsalád gyermekeként. Apja és anyai nagyapja is császári huszártiszt volt. Iskolai tanulmányait Pécsett kezdte el, 1815. április 11-én felvették a bécsújhelyiMária Terézia Katonai Akadémiára. Az intézmény egyik legjobb növendéke volt, tanulmányait kiemelkedő eredménnyel fejezte be 1823 szeptemberében, amikor előléptették zászlósnak. Katonai szolgálatát a Grazban állomásozó 38. gyalogezredben (itáliai (Brescia) hadkiegészítésű, akkor Prohaska, majd gróf Haugwitz sorgyalogezred) kezdte el.1848. június 30-án nevezték ki alezredessé és a 37. gyalogezred egyik zászlóaljparancsnokává. Ő volt az első császári és királyi tiszt, aki felajánlotta szolgálatait a Batthyány-kormánynak. Júliustól zászlóaljával részt vett a délvidéki harcokban, szeptember 2-án egysége jelentős szerepet játszott a perlaszi ütközetben. A délvidéki harcokban meglévő ismeretei mellé komoly vezetési és harcászati tapasztalatot szerzett, így ő lett a szabadságharc egyik legképzettebb tábornoka. Szeptember 22-én ezredessé, november 5-én vezérőrnaggyá léptették elő. Őt bízták meg a honvédtáborkar (mai szóval vezérkar) szervezésével és december 4-én annak vezetőjévé nevezték ki. Beosztását a délvidéki harcok miatt csak december 20-án, Windisch-Grätz támadásának megindulása után tudta átvenni. Helyettesével, Klapka Györggyel együtt ő készítette el a magyar seregek visszavonulásának és a magyar seregek összpontosításának tervét.

Mészáros Lázár távollétében, december 28-ától 1849. január 18-áig ő vezette a hadügyminisztériumot, a főváros feladásakor jelentős szerepet játszott a fegyvergyárak és hadikészletek Tiszántúlra irányításában. A Henryk Dembiński elleni lázadás hírére Kossuth Lajos őt is magával vitte Tiszafüredre és március 8-án őt nevezték ki – az erdélyi hadsereg kivételével – a magyar seregek főparancsnokának, egyúttal altábornaggyá léptették elő. Hatalmas szakmai tudása ellenére Vetter Antal nem volt népszerű a honvédsereg tisztjei körében. Kidolgozta az ellentámadás tervét, de annyira felingerelte tisztjeinek engedetlensége, hogy március 28-án megbetegedett és két hónapig súlyos betegen feküdt. Utóda a fővezérségben Görgei Artúr lett, aki a tavaszi hadjáratot jelentős részben az ő tervei alapján vezette. Felgyógyulása után a déli hadsereg parancsnoka lett és július 14-én a kishegyesi ütközetben legyőzte Jellasics hadtestét. Augusztus 7-én tiltakozásul Dembinski főparancsnoki tevékenysége ellen, lemondott a parancsnokságról.Vetter Antal síremléke Budapesten. Kerepesi temető: 24/1-körönd. Strobl Alajos alkotása.

A szabadságharc bukása után Magyarországon, az erdélyi havasokban bujkált és csak 1850-ben szökött Hamburgba. 1859-ben részt vett az olaszországi magyar légió szervezésében és annak parancsnoka volt. 1866. július 15-én megalakult a poroszországi magyar légió. Parancsnoka Klapka György, főfelügyelője Vetter Antal, lovassági parancsnoka Bethlen Gergely volt. Vetter az 1 560 fős alakulat szervezési feladatait látta el. A légió augusztus 3-án magyar területre hatolt, de néhány nap múlva távozni kényszerült. Bismarck október 7-én rendelte el az alakulat feloszlatását. Vetter a kiegyezés után hazatért és Andrássy Gyula tanácsadójaként részt vett a magyar királyi honvédség megszervezésében. A honvédségben nem kapott beosztást, mert poroszországi szereplése miatt I. Ferenc József király nem járult hozzá, hogy katonai szolgálatba lépjen.

Ajánlott Cikkek