Hírek

Évforduló Június 18. – Horthy Miklós születésnapja

Vitéz nagybányai Horthy Miklós Kenderesen született 1868. június 18-án. Édesapja, Horthy István a főrendiház tagja volt, édesanyja dévaványai Halassy Paula. Kilenc gyermekük közül Miklós volt az ötödik. Tanulmányait magánúton kezdte meg kenderesi otthonukban. A debreceni református kollégium, majd Sopronban a gimnázium elvégzését követően katonai pályafutását a fiumei Haditengerészeti Akadémián alapozta meg 1882-től. 1886-ban lépett szolgálatba az osztrák-magyar haditengerészetnél, mint II. oszt. tengerészhadapród. Hamarosan a legjobban minősített tisztek közé léphetett. Neveltetéséből is fakadóan egy határozott fellépésű, őszinte, egyenes úriember benyomását keltette tiszttársaiban, és később államférfiként is így tekintettek rá.

borítókép: Horthy Miklós, a Magyar Királyság kormányzója 1920 és 1944 között

Fotó/Hadtörténeti intéze /Horthy Miklós

Tengerésztisztként lehetősége nyílt rengeteget utazni így nyelvtudása hamar bővült, világlátott embernek mondhatta magát. A SAIDA korvetten szolgálva 1892 és 1894 között még a Földet is körnehajózta. 1908–1809 során a török polgárháborúba is betekintést nyert Isztambulban.

Horthy családja végig támogatta őt pályafutása alatt. 1901. július 22-én vette el feleségét jószási Purgly Magdolnát (1881–1959), egy aradi képviselő lányát. Négy gyermekük született. Magdolna (1902-1918), Paula (1903-1940), István (1904-1942) és Miklós (1907-1993).

A politika világával először I. Ferenc József szárnysegédjeként (1909. december 1. – 1914. július 27.) ismerkedik meg, azonban katonai pályafutása még nem ér véget.

A világháborút a HABSBURG (pre-dreadnought) csatahajó kapitányaként kezdte meg, majd 1914. december 1-től a NOVARA cirkáló kapitánya volt. Már 1916-ban is kétszer áthaladt az Otrantói-szoros angol-francia tengeri zárján, azonban 1917. május 15-én három cirkálóval és két torpedórombolóval áttörte az antant zárat 12 ellenséges hajót süllyesztve el. Eközben megsebesült, de eszméletvesztéséig a hídról irányította az ütközetet. Felépülése után 1917 novemberétől a PRINZ EUGEN (dreadnought) csatahajó kapitánya. 1918 februárjától ellentengernagyként a K.u.K. Haditengerészet parancsnoka. Egy korszak lezárásaként 1918. október 31-én a közös flottát átadni kényszerült a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság számára, már altengernagyként, majd hazatért kenderesi birtokára.

1919. június 6-án elfogadta a hadügyminiszteri posztot Károlyi Gyula szegeden székelő ellenforradalmi kormányában, majd augusztustól az újonnan szerveződő Nemzeti Hadsereg fővezéri tisztét töltötte be. Szegedről Siófokra vonult a Nemzeti Hadsereg élén, végül augusztus 15-én Budapesten József főherceg, kormányzó előtt letette a fővezéri esküt, így már hivatalosan is a hadsereg élére került. Az újonnan alakuló, hivatalosan is elfogadott Friedrich kormányban, már nem töltött be szerepet.

1919. november 16-án Horthy Miklós a Nemzeti Hadsereg élén bevonult Budapestre. A bevonulást hosszas tárgyalások előzték meg, melyben a Fővezér ígéretet tett, hogy nem vezeti be a katonai diktatúrát, valamint, hogy elfogadtatja a békeszerződést Magyarország vezetőivel. Mind bel-, mind külpolitikailag olyan személyt láttak benne, aki képes megszilárdítani Magyarország átmeneti helyzetét, és rendezni az országvezetés viszonyait.

Fotó/Hadtörténeti intézet /Horthy Miklós

1920. március 1-én gróf Apponyi Albert ellenében (szavazatok: 7 – 131) Horthy Miklóst választották a Magyar Királyság kormányzójává. Noha alapvetően király és királyságpárti embernek tartották kortársai, reálisan belátta, hogy IV. Károly és ezzel a Habsburg-ház visszatérése visszavetné az elért eredményeket, melyeket Magyarország nemzetközi helyzetének stabilizálása terén ért el. Így mindkétszer megakadályozta az utolsó magyar király visszatérését az uralkodói székbe.

Kormányzóként jogköre megközelítette a király államfői jogkörét, azonban fontosabb döntéseket csak az országgyűlés jóváhagyásával hozhatott meg. Kinevezhette a kormányfőket, törvényeket szentesített, de például nem adományozhatott nemességet. Éppen ezért már 1920-ban megalapította a Vitézi Rendet, lehetőséget biztosítva többek között az első világháborús érdemek honorálására. Legfelsőbb Hadúrként továbbra is Horthy maradt a magyar haderő főparancsnoka, azonban ettől kezdve elsősorban kormányzói, tehát politikai szerepe került előtérbe.

Kormányzása során igyekezett a nemzeti konzervatív eszméket előtérbe helyezni és ezek alapján meghozni döntéseit, valamint ennek megfelelően kinevezni a kormányfőket. Így nem szimpatizált sem a baloldallal – elsősorban annak szélsőséges eszméivel – sem pedig a jobb oldal radikális, kevésbé konzervatív gondolatokra építő képviselőivel sem. Csupán az államrendet alapjaiban megváltoztatni kívánó politikai társulásokat szorította ki a politikából.

Külpolitikájára jellemző volt, hogy elsősorban a nyugati hatalmak felé közeledett, azonban az 1930-as évektől kezdődően az egyre felerősödő revíziós törekvések és a potenciális katonai szövetség-keresés következtében egyre szorosabb viszony alakult ki Olaszországgal és Németországgal – Horthy háttérbe szorítva ezzel kimondott személyes ellenszenvét Hitlerrel szemben. Hiába igyekezett Teleki Pál miniszterelnöksége során a fegyveres semlegesség politikájával megtartva szövetségi rendszerét távol tartani az országot a kirobbant háborúból, a németbarát, egyre aktívabban politizáló tisztikar befolyása folyton nőtt. Teleki öngyilkosságát és a német háborús sikereket követően már nem lehetett tovább halogatni a fegyveres részvételt.

A második világháború alatt többször találkozott személyesen is Hitlerrel. Ezeken a találkozásokon általában igyekezett Hitler egyre agresszívabb és egyre több erőforrást igénylő követeléseinek ellenállni, vagy mérsékelni azokat.

Magyarország német megszállása (1944.03.18-19.), a román kiugrás (1944.08.23.) és a már Magyarországon folyó harcok arra késztették a Kormányzót, hogy végleg a háborúból való kiugrás mellett döntsön. 1944. október 15-én beolvasta kiáltványát, melyben előzetes fegyverszünet kötéséről is szólt. Horthy Miklós ragaszkodása konzervatív elveihez, és nézete miszerint az állam és főleg a hadsereg vezetői is az ő gondolkodásmódhoz tartják magukat oda vezetett, hogy a beolvasott proklamáció nem érte el a kívánt hatást. Kevés kivételtől eltekintve a vezető tisztek nem tették le a fegyvert a Magyarország területén harcoló szovjet erők előtt, és nem is léptek fel a németekkel szemben, noha főleg a márciusi megszállás óta igen megromlott az általános német-magyar fegyverbarátság.

Fotó/Hadtörténeti intézet /Horthy Miklós

Hitler nem kívánta Horthyt leváltani, egészen a kiugrásig amikor már a Kormányzó irányította államvezetői réteg nyíltan nem kívánta támogatni a német szövetség fenntartását. 1944. október 16-án lemondatta Horthyt kormányzói tisztségéről, aki kénytelen volt Szálasi Ferencet kinevezni utódjaként. 17-én Németországba internálják családjával, majd 1948-tól végül a portugál Estoril városába költöznek. Horthy Miklós 1957. február 9-én hunyt el Estoril-ban. 1993. szeptember 4-én feleségével és kisebbik fiával együtt Kenderesen újratemették.

Ajánlott Cikkek