Magyarság Nagyjaink Történelem

Évforduló – Katona József drámaíró

Ezen a napon hunyt el Katona József (Kecskemét, 1791. november 11. – Kecskemét, 1830. április 16.) főügyész, drámaíró, a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja.

Kecskeméten született 1791-ben. Apja a körülményekhez képest szokatlanul művelt takácsmester, aki tanult embert akar faragni tanuló kedvű fiából. A fiú tehát gimnáziumba jár, hamar megtanul latinul, azután németül is. Ifjúkorától fogva versel. Költeményei mindvégig megmaradnak stílus- és nyelvi próbálkozásoknak, de ez a verselő gyakorlat az előiskolája a Bánk bán erőteljes nyelvének. A középiskola után Pestre jön az egyetemen jogot tanulni. Érdekli is a tananyag, kitűnő jogász is lesz belőle. De legalább annyira érdekli a színház is. Pesten még sokáig nincs állandó színház, de van már állandó színtársulat, amely különböző termekben játszik, leginkább a Hacker-szála néven ismert hodályban, amely a mai Tanács körút 5. alatti ház udvarán volt. Itt játszik annak idején Déryné is.

A jogász Katona összebarátkozik velük. Beleszeret Dérynébe is, de szerelme mindvégig reménytelen. A társulat azonban kedveli, mert a művelt fiatalembert mindenre föl lehet használni. Fordít nekik, fellép különböző szerepekben, azután eredeti drámákat ír. Egyre jobban megismeri a drámairodalmat: Shakespeare-t, Schillert és az akkoriban divatos úgynevezett lovagdrámákat. Ezek a lovagdrámák az induló német romantika jellegzetes termékei: középkorban játszódó rémtörténetek. Katona korai drámái is effélék.

Első saját művének már a címe is riasztó: A borzasztó torony vagyis a gonosz talált gyermek. Eredeti vagy németből átdolgozott korai drámái mind rémtörténetek. Még a nagy drámai erőről tanúskodó Jeruzsálem pusztulása is tele van hatásvadászó borzalmakkal. De jó gyakorlat mindez drámai helyzetek és jellemek megformálásához. És vígjátéka, a Rózsa vagy a tapasztalatlan légy a pókok között már majdnem jó színpadi mű, megüti a műsor átlagát. De éppen ezt nem adják elő, mert tele van ironikus célzásokkal Dérynére, és Déryné tiltakozik ellene. Végre megírja a kétrészes történelmi tragédiát, a Ziskát, amelyben hibái és elrajzoltságai ellenére is már Bánk báni erő és Bánk báni jellemábrázolás van. Itt már nem a lovagdrámák adták a példát, hanem Shakespeare és Schiller. Idáig tartott a készülődés. Huszonnégy éves korára felnőtt a nagy drámához. És akkor hirdette meg a kolozsvári Nemzeti Színház megvalósítását előkészítő bizottság a pályázatot a drámára, amellyel a felépítendő színházat majd nyitni fogják. Erre a pályázatra írta 1815-ben Katona József a Bánk bánt.

Akkorra már színpadi szokvány volt a jambus. A Bánk bánt pedig a pályázat bírálóbizottsága észre sem vette. Katona előbb átdolgozta még a művet, és odaadta a cenzúrának. A cenzúra eltiltotta a színháztól, de engedélyezte a kinyomtatását. A megjelent könyvet senki sem olvasta.

Katona József Bánk Bán ( Pesti Napló 1899 )

Katona tudta, hogy jelentékenyet alkotott, de tehetetlen volt a közömbösséggel szemben. Szerelme is reménytelen volt. Semmi sem tartotta már Pesten. Befejezte tanulmányait, és szülővárosa visszavárta az ifjan már kiváló jogásznak ismert fiatalembert. Kecskemétnek ügyész kellett, és nem drámaíró. Hazament, előbb alügyész, de hamarosan főügyész. Eltemeti magát a munkában és a közéletben. Ír még egy elkeseredett hangú tanulmányt a hazai drámaírás elmaradottságáról. Ír egy indulatos kritikát Kisfaludy Károly egyik vígjátékáról. Indokolt bánatossággal veszi tudomásul, hogy míg őróla senki sem akar tudni, addig Kisfaludy könnyed, gyakran felületes játékai népszerűek, és felettébb sikeresek. Persze Kisfaludy pontosan azt írta, amire éppen szükség volt, és ami éppen korszerű volt. Katona pedig azt írta, ami harminc évvel később vált korszerűvé.

De harminc évvel később Katona József már rég halott volt. A legnagyobb magyar tragédiaköltő eltemette magában a tragédiaköltőt. Vállalta, amit az élet kínált helyette: lett tekintélyes vidéki jogtudós és közéleti férfiú. Magányos maradt, a családi boldogság sem lett osztályrésze. Példásan sokat dolgozó köztisztviselőnek ismerték. Agyondolgozta magát. Így érte a hirtelen halál.

Neve és műve immár régóta klasszikusaink első sorában áll.

Ajánlott Cikkek