Magyarság Nagyjaink Történelem

Évforduló Május 19. – Bajor Gizi

borítókép :Voinovich Géza: Mohács. Nemzeti Színház. Bemutató: 1922-01-18. Rendező: Hevesi Sándor. Mária királyné: Bajor Gizi.

Ezen a napon született Bajor Gizi, született Beyer, később Bayor Gizella (Budapest, 1893. május 19. – Budapest, 1951. február 12.) Kossuth-díjas magyar színművész, kiváló művész, a Nemzeti Színház örökös tagja. Egykori villája ma a Bajor Gizi Színészmúzeum.

Nagyapja Görgey vezérkari főnöke volt, nagyanyja Weiss von Hortenstein bárónő. Sváb gyökerekkel rendelkező apja, Beyer Marcell kint nevelkedett Németországban — bányamérnök volt, aki eszes és becsületes ember létére jóhiszemű volt — »jó barátai» unszolására otthagyta a jó állását és a budapesti Kálvin téren átvette a régi jó hírű Báthory-kávéházat, amibe hamarosan belebukott és a Beyer-család ínségbe jutott. Édesanyja a szlovén-olasz származású Valenčič Ágnes volt.

A Gizi nevet Szentesy Lajostól, a színiakadémia főtitkárától kapta, eredetileg – és az általa, a polgári életben is így használt – Bayor vezetéknévvel, ami később, Schöpflin Aladár 1930-as Színművészeti lexikonjában Bajorként jelent meg. A színházi életben Bálint Lajos, a Nemzeti Színház dramaturg-titkára honosította meg e nevet.

Gizi az Angolkisasszonyoknál nevelkedett, majd a család anyagi összeomlása után tőlük a színitanodába ment, anélkül, hogy szükségesnek tartotta volna a családját megkérdezni, helyeslik-e döntését. Eltitkolva mindent otthon, elment a színiakadémiába és ott elszavalta Szép Ernőtől azt a verset (amit a budapesti magyar királyi rendőrség 1928-ban betiltott), melynek címe: Nem játszottam … … Hippodromba… hippodromba. Így került 1911-ben a Színművészeti Akadémiára, ahol 1914. március 28-án vizsgázott Szigligeti Nőuralomjában. Többek közt Gál Gyula, Csillag Teréz és Molnár László tanítványa volt. Nagy sikert aratott, a Vígszínház szerződést ajánlott neki azonnal, de Tóth Imre nem engedte — megtartotta a Nemzeti Színháznak és első fellépése a Kicsinyek c. vígjátékban volt. Az intézménynek két évad kivételével (1924-1925: Magyar Színház) haláláig tagja maradt.

1920. augusztus 2-án Budapesten házasságot kötött a nála kilenc évvel idősebb Vajda János Ödön ügyvéddel (Vajda Ignác és Friedmann Rózsa fiával), a frigy 1927-ben válással végződött.

1924 tavaszán két színház is elkezdte csábítani: a Víg és a Magyar. Nem a választás volt nehéz, de — elhagyni a Nemzeti Színházat; a csábítók azonban olyan gázsit ígértek, ami szédített. Csaknem belebetegedett a töprengésbe és a nagy szenvedésbe, de aztán Hevesi Sándor igazgató, látva a helyzetet, maga tanácsolta, hogy menjen csak és bármikor akar visszajönni — mindig várja a színház. 1924. október 10-én Shaw Johannájában lépett fel, mint a Magyar Színház tagja, de már 1925. szeptember 1-én ismét a Nemzetinél találjuk, október 1-én lépett fel először a Kamara Színházban, Miklós Jenő Mókusok című vígjátékában. Egyik támasza volt a két színház műsorának és nagy jelentőségének és értékének bizonysága, hogy 1928 februárjában kinevezték a Nemzeti Színház örökös tagjának.

1929. március 12-én Budapesten, az Erzsébetvárosban hozzáment Paupera Ferenc országgyűlési képviselőhöz, a Földhitelbank vezérigazgatójához.A bankár tönkremenetele és vagyonmentő kísérleteinek kudarca után, 1932-ben elváltak. Villájában – amely ma a Bajor Gizi Színészmúzeum épülete – a második világháború alatt zsidókat bújtatott, itt rejtegette első és harmadik férjét, Germán Tibor orvosprofesszort is.

Sok kitüntetést kapott. A háború előtt a Corvin-koszorút, 1948-ban pedig a legelső Kossuth-díjak egyikét.

1951-ben a megzavarodott Germán Tibor attól félve, hogy feleségét súlyos betegségek (siketség és agydaganat) fenyegetik, megölte, majd magával is végzett. 2011-ben tévéfilm készült e tragikus eseményről Ármány és szerelem Anno 1951 címmel. Bajor halálának körülményeiről a régi jó barát, Csathó Kálmán írt rövid cikket az Ország-Világ 1958. 13. számában.

Keresztfia, Vajda Miklós, több művében ír a művésznőről.

Egy diákszínházi előadás után, egy feltűnően zavarban lévő, beszédhibás epizódszereplőnek, Latinovits Zoltánnak javasolta, hogy válassza a színészhivatást.

Ajánlott Cikkek