Magyarság Nagyjaink Történelem

Évforduló Május 5. – Jókai Mór

Ezen a napon 117 éve hunyt el .Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) a márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-tól 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja. Jókay Károly és Jókai Eszter öccse.

Kőszívű ember fiai – részlet

A pápai református kollégiumban és a kecskeméti jogakadémián tanult, joggyakorlatot Komáromban és Pesten folytatott. Már diákként összebarátkozott Petőfivel. 1848-ban a forradalmi ifjúság egyik vezére volt, részt vett a 12 pont fogalmazásában. Beállt nemzetőrnek és elkísérte toborzó körútjára Kossuth Lajost. 1848. augusztusában feleségül vette Laborfalvi Rózát, a kor ünnepelt színésznőjét. A szabadságharc idején követte a kormányt Pestre, Szegedre és Aradra. A világosi fegyverletétel után az önkényuralom bosszújától félve a bükki Tardonán lakott. Felesége szerzett számára menlevelet, így 1850-ben visszatérhetett Pestre.

Nagyszabású történelmi regényeinek köszönhetően nagyon hamar a legnépszerűbb író lett, a Kisfaludy Társaság 1860-ban tagjává választotta. A kiegyezést követően írásaiban sokat foglalkozott a kapitalizálódással. A polgárosodó rétegek liberális elveit hirdette. Ötvenéves írói jubileuma alkalmából jelent meg 1894-ben műveinek százkötetes díszkiadása. Laborfalvi Róza halála után 1899-ben újra megházasodott, egy húszéves színésznőt, Nagy Bellát vette el feleségül. Emiatt sokan elfordultak tőle. Élete végéig dolgozott.

Részlet : Egy magyar Nábob

Főbb művei: Vadon virágai (elb., 1848.); Forradalmi és csataképek 1848. és 1849-ből (elb., 1850.); Egy bujdosó naplója (elb., 1851.); Erdély aranykora (r., 1852.); Török világ Magyarországon (r., 1853.); Egy magyar nábob (r., 1853-1854.); Janicsárok végnapjai (r., 1854.); Kárpáthy Zoltán (r., 1854.); Szegény gazdagok (r., 1860.); Az új földesúr (r., 1863.); Politikai divatok (r., 1862-1864.); Mire megvénülünk (r., 1865.); Szerelem bolondjai (r., 1868-1869.); A kőszívű ember fiai (r., 1869.); Fekete gyémántok (r., 1870.); Eppur si muove. És mégis mozog a föld (r., 1872-1873.); Az aranyember (r., 1872.); A jövő század regénye (r., 1872-1874.); Enyém, tied, övé (r., 1875.); Az élet komédiásai (r., 1876.); Egy az Isten (r., 1877.); Névtelen vár (r., 1877.); Rab Ráby (r., 1879.); Szeretve mind a vérpadig (r., 1882.); A lőcsei fehér asszony (r., 1885.); A cigánybáró (r., 1885.); A tengerszemű hölgy (r., 1890.); Gazdag szegények (r., 1890.); Sárga rózsa (r., 1893.); Fráter György (r., 1893.).

Ajánlott Cikkek