„Ez egyben lehetőség Svédország számára, hogy kihasználja az ukránok munkaerőt”
Svédországban nyolc bevándorló közül mindössze egy dolgozik. Ez nem túl fényes eredmény, de hozzá kell tenni, hogy a bevándorlók többsége – az orosz-ukrán háború kitöréséig – jellemzően idegen kultúrából, nyelvtudás nélkül érkezett az északi országba, így integrálásuk nyilván nem egyszerű feladat. Most azonban az ukrán menekültekkel más lehetne a helyzet, de az Expressen című lap szerint súlyos problémák vannak a menekültek ellátásában.
Borítóképen: Szíriai menekülrek Svédországban (forrás: wikimedia, szerző: Frankie Fouganthin, licenc: CC BY-SA 4.0) A kép illusztráció
A lap azt írja, hogy a menekültek számára biztosított napi 71 svéd korona (SEK), azaz havi 2.201 SEK nem elég a megélhetésre, ennek ellenére az összeg 1994 óta nem változik. Most meg különösen nehézzé vált a helyzet, hiszen Svédországban is erős áremelkedés van – ahogy Európa más országaiban is.
A lap azt írja, hogy egyrészt emelni kellene a napi díjat, másrészt el kellene törölni a szabályt, miszerint, ha a segélyt meghaladó munkabért kap egy menekült, akkor már nem jogosult a segélyre.
Márpedig a lap állítása szerint pénzügyi értelemben önállónak ma csak akkor tekinthető valaki, hogy havi jövedelme eléri az 5.157 SEK szintet – és ebben nincs benne a szállásköltséghez szükséges összeg!
Az utóbbi években egyre több hír érkezik arról, hogy Svédországban igencsak megváltozott az élet az utóbbi 30 évben, ugyanis jelentősen nőtt a bűncselekmények száma, különösen az életellenes cselekmények esetében figyelhető meg drámai növekedés.
A lap most azt írja, hogy ki kell használni az ukrán munkaerőben rejlő lehetőségeket:
„Ez egyben lehetőség Svédország számára, hogy kihasználja az ukránok munkaerőt, kompetenciáját és munkavállalási hajlandóságát. Amikor Ukrajna győz, ezeknek a menekülteknek a tudása és tapasztalata felbecsülhetetlen értékű lesz Svédország és Ukrajna jövőbeli kereskedelmi és kulturális kapcsolataiban” – írják.
Igen ám, de ha a helyzet ennyire rossz, akkor az rengeteg kérdést felvet… Svédországot befogadónak írják le, szívesen látják a bevándorlókat, de nem tudják megoldani integrációjukat, pénzelni nem tudják őket, ennek pedig logikus következménye, hogy sokan a feketegazdaságban, és a bűnözésben találják meg számításukat…
Svédország állítólag fejlett demokrácia (nincs okunk ezt a kijelentést megkérdőjelezni!), de ez semmit nem jelent abból a szempontból, hogy a befogadáson túl mintha semmiféle stratégia nem lenne arra, hogy mihez kezdjenek a befogadottakkal!
Ebből fakadóan a svéd menekültügy lett az a rossz példa, ami másokat elriaszt attól, hogy szélesre tárja kapuit a bevándorlók előtt. Őszintén:
Ki akarja azt, hogy nem dolgozó emberek tömegei éljenek az országukban, akik óriási pénzügyi terhet jelentenek az államnak, ami nem birkózik meg a feladattal, és így a bűnözés nő, a közbiztonság meg romlik?
És már elnézést, de nem a bevándorlók a „trógerek”, hanem azok a politikusok, akik ebbe a helyzetbe kormányozták az országot!
Nem csoda, hogy a balos-kommunista kormányt most jobboldali kormány váltotta fel. A kérdés csak az, hogy mit lehet tenni ebben a helyzetben? Vagy már késő, el kell engedni a dolgot?
