Hírek

Ez mi, ha nem politikai zsarolás?

Az Európai Unió egyes tisztségviselői azon vitáznak, hogy az április 3-i magyar választások előtt, vagy csak azután lesz pénzmegvonás Magyarországgal szemben a jogállamiság sérülése okán. Ha jól gondoljuk, ennek a két témának (pénzmegvonás és választások) nem szabadna semmilyen szinten találkoznia! A választás időpontját a törvények adta keretek határozzák meg, míg a büntetés életbe léptetését az európai bürokrácia, ami úgy tűnik, hogy igen fontosan tarja a két téma egyben kezelni…

Borítóképen: A parlament szavaz az új Európai Bizottságról, 2019. november 27., 13:03 (forrás: flickr.com via commons.wikimedia.org, szerző: Európai Parlament)

Miközben Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa azt állítja, hogy ugyan az eljárás megindulhat Magyarország ellen, de a tényleges büntetés csak a választások után léphet életbe, addig Johannes Hahn költségvetési biztos szerint még az április 3-i magyar választások előtt indítványozhatja az Európai Bizottság a jogállamiság miatti aggodalmakkal indokolva a strukturális alapok befagyasztását Magyarország és Lengyelország esetében.

Ehhez képest utóbbi egy olyan mondatot eresztett meg, ami totálisan hiteltelen, és jellemzően „európai” – abban az értelemben, hogy nyilvánvaló hazugság…:

„Mi nem nézegetjük a választások időpontját, mert nekünk irányelvek és szabályok szerint kell cselekednünk.”

Elég nehéz elhinni, hogy a két témát összemosó európai tisztségviselők nem foglalkoznak a választások időpontjával, amikor pedig éppen ők azok, akik azon sakkoznak, hogy a pénzmegvonás mikor léphet életbe a választások időpontjához képest.

Ha ez nem politikai nyomásgyakorlás, akkor semmi – márpedig olyan feladata nincs és nem is lehet az Európai Uniónak, hogy egyes tagországok választásába ilyen direkt módon beavatkozzon!

Ajánlott Cikkek