Ez se ma volt… Hó alatt az ország!
Az idei december – eddig legalábbis – inkább kicsit enyhébb, mint kellene, de meg kell azért jegyezni, hogy nem ártana, ha átfagyna a talaj, illetve, hogy összefüggő hóréteg borítsa a tájat, ugyanis a természetes életközösségek és a mezőgazdaság is erre az esetre „tervez”, de az a hóförgeteg, ami 1987-ben betemette az országot, az már túl sok volt a jóból…
Borítóképen: Egy Ikarus 55 a hófalak között…
Megváltozott az időjárás? Nem tudjuk, a kérdés megvitatását, és a válaszokat a szakértőktől várjuk – majd ha nem politikai alapon „szakértenek”… Ami viszont az előrejelzéseket illeti, arról van hiteles forrásunk a ’87-es évhez igen közeli időpontból, hiszen jó öt évvel később főiskolai matematika tanárunk elmondta, hogy milyen pontossággal lehet meghatározni a Kárpát-medence időjárását.
Tanárunk nem meteorológusként vett részt az akkori időjárás előrejelzések elkészítésében, hanem mint matematikus! Hogy jön ide a matek? Nos, a medence időjárása meglehetősen kiszámíthatatlan – és ennek semmi köze a globális felmelegedéshez, amit szintén ő állított.
A medence számos furcsaságot produkál már csak felszíni földrajzából adódóan is. Ilyen az inverz időjárás jelensége, amikor a medencét kitöltő hideg levegő nem engedi a megérkező melegebb áramlatokat beáramolni az alacsonyabban fekvő területekre, aminek oka az, hogy a meleg levegő könnyebb, így „elsiklik” a hideg levegőn. Példaként vehetjük ide a 2020. január 2.-i helyzetet a Mátrában; míg a Kékestetőn +10˚C volt, miközben a Mátra kapujában, lent Gyöngyösön -1˚C hőmérsékletet mértek…
De van, ami még bonyolultabbá teszi a képletet! A Kárpát-medence három nagy földrajzi áramlási rendszer határán helyezkedik el. Ezek a Mediterrán (délről), a szárazföldi (keletről), óceáni-északi (nyugat-észak), melyek kölcsönhatásának eredőjét – a jövőbeni időjárást! – meglehetősen nehéz meghatározni kiszámíthatatlanságuk okán.
Ennek következménye, hogy a Kárpát-medencében 24 órán túl, de 48 órán belülre vonatkozó időintervallumra – magyarul, hogy holnap milyen idő lesz! – az időjárás 50% pontossággal határozható meg!
Nos, ezért kellett a matematikus, aki modelleket állított össze, különböző valószínűségeket határozott meg, és ezeket az adatokat közölte a páratlan számú meteorológusból álló grémiummal.
Az, hogy a tévében aztán az időjárásjelentésben milyen „jóslat” hangzik el, végül szavazás eredményeképpen állt elő!
Ez nem azt jelenti, hogy vagy +20˚C lesz, vagy -20˚C, és ezen kettő lehetőség között kell választani, de azt már nehéz megmondani, hogy fagyni fog, vagy sem, vagy például, hogy mennyi csapadék esik, és mennyi ideig lesz csapadékos az időjárás, és az milyen halmazállapotban érkezik meg. Ezért kerültek említésre az áramlási rendszerek, na meg azért, mert 1987-ben is ezek kiszámíthatatlan, és nem megszokott viselkedése idézte elő a fogságba ejtő mennyiségű havat!
Tanárunk mondta el azt a történetet is, hogy a második világháború végéhez közeledve – miután Magyarországon „áthaladt” a front – a britek látták el a légiirányítási meteorológiai feladatokat, de pár hét után távoztak, mondván, hogy itt egyszerűen lehetetlen megmondani, milyen idő várható…
Igen, a brit szigetek időjárása sokkal egyszerűbben megjósolható, mert a domináns óceáni áramlási rendszerben helyezkedik el, tehát az ismeretlenek száma is jelentősen kevesebb! De most jöjjünk haza, és nézzük meg, mi is történt 1987 januárjában!
1987. január 10-én még senki sem gondolt arra, hogy az esti órákban elkezdődött havazás rövidesen országos katasztrófahelyzetbe fog torkollni – ennek okát fejtettük ki fentebb.
Az elmúlt több, mint három évtizedben, sőt, még korábban sem volt példa egy olyan, az egész országot több napra megbénító havazásra, mint az 1987. január tizedikén este elkezdődött, Szibériát idéző téli ítéletidő. Az intenzív havazást az északnyugati irányból az ország területére betört rendkívül hideg sarkvidéki eredetű légtömeg, valamint az ezzel egyidejűleg a dél-délnyugat felől érkező nagy nedvességtartalmú mediterrán ciklon légtömegének az összekeveredése okozta.
Az arktikus eredetű, csontrepesztően hideg levegő erős, viharos erejű széllel érkezett, ezért a késő esti órákban az orkánerejű szél által épített hótorlaszok miatt már komoly fennakadások kezdtek kialakulni az ország közlekedésében.
Amikor kitört a hóvihar, a hétvégére figyelemmel sokan éppen úton voltak; a tehetősebbek a gépkocsi volánja mögött, még többen pedig a menetrend szerinti vasúti, illetve autóbuszjáratokon.
Először a kisalföld térségében alakult ki katasztrofális helyzet az óránkénti 100 kilométeres sebességű orkánerejű szél miatt, de az ország más területein is viharos erejű, 70-80 km/órás szél hordta az intenzíven hulló havat. A szakadó hóesés másnapra sem állt el.
Január tizenegyedikén reggelre már számos települést hatalmas, helyenként több méter magas hófal zárt el a külvilágtól.
Az országos főutak is járhatatlan jégsivataggá váltak, ami miatt sok ezer személygépkocsi került a hó fogságába. A hó pedig továbbra is intenzíven szakadt, és a szélvihar sem mérséklődött, ami miatt…
Délutánra már országos katasztrófahelyzet állt elő!
Mindeközben rekordmélységbe zuhant a hőmérséklet is; Budapesten napközben sem mutatott többet – 17 Celsius-foknál a hőmérők higanyszála. A heves jeges szél miatt azonban ennél is jóval erősebb volt a hidegérzet. A fővárosi tömegközlekedés teljesen megbénult, sem a buszok, sem a villamosok nem jártak a hósivataggá vált Nagykörúton.
A hatóságok mindenkit arra figyelmeztettek, hogy ne hagyja el a lakását, a hivatalokat, közintézményeket és az iskolákat pedig átmenetileg bezárták. A legrosszabb helyzetbe a vidéki kistelepülések kerültek. A ráfagyott hó tömege alatt sok helyen leszakadtak az elektromos vezetékek, ami miatt számos település áramellátás nélkül maradt.
A rendkívüli időjárási helyzet több halálos balesetet is okozott. Ezek közül talán a budapesti fogaskerekű vasúttal történt tragédia a leginkább ismert. Január 11-én este az Esze Tamás Iskola megállóhelyen a fogaskerekű két szerelvénye rohant egymásba.
Az 52-es számú szerelvény fékrendszere elfagyott, ami miatt a vonatvezető képtelen volt lelassítani a meredek pályán egyre jobban felgyorsuló vonatot, amely belerohant a hegymenetben haladó 63-as szerelvénybe.
A hóvihar elvonulása után az egész országot vastag hópaplan borította: a középhegységekben 50-70 cm volt az átlagos hóvastagság, de a síkvidékeken is megközelítette a fél métert ez az érték. A január 15-én dél felől elindult enyhülés sem okozott azonban felhőtlen örömet; az ország déli megyéiben a lehulló ónos eső miatt hatalmas tükörjégpályává vált a vidék.
Ilyen kiterjedt, és az ország egész területét érintő havazásra azóta sem volt példa.
