Ezekkel „támadtunk” 1952-ben, Lipcsében

A Lipcsei Vásárt 1952-ben szeptember 7.-én nyitották meg, és természetesen az akkori magyar termékek is kiállításra kerültek. A vásár nem kifejezetten csak az NDK számára érdekes termékek kiállításának helyszíne volt, hiszen az akkori keleti blokk minden országa kiállított itt, és ezzel együtt minden ország el is küldte szakembereit, hogy szétnézzenek, mi az, amit esetleg a következő időszakban beszereznek az itt kiállított termékek közül.

Borítóképen: A lipcséban is kiállított Ikarus 30 – ezúttal Drezdában, 1952-ben

Azt meg talán mondani sem kell, hogy a ’49 januárjában létrehozott KGST vezetői is ellátogattak az eseményre, mert itt egy helyen láthatták az egyes országok termékeit, hogy aztán majd a specializáció és az együttműködés nevében egyeseket monopol helyzetbe hozzanak, másokat pedig megszüntessenek…

A történetet mindenki ismeri; a Csepel, vagy éppen a motorkerékpár gyártás így szűnt meg hazánkban, az Ikarus pedig a KGST egyetértésével lett a világ legnagyobb autóbuszgyára.

Az előző évi Lipcsei Vásár:

Mi a döntéseket nem fogjuk külön ismertetni, mert sokszor nem is igazán érthető a mögöttük húzódó logika, de annyit azért elmondhatunk, hogy a KGST a szovjetek érdekeit védte leginkább, a több keleti blokkos ország igazán csak statisztaszerepet kapott ebben az együttműködésben.

De nézzük, mit kínáltunk a nemzetközi mezőnyben 1952-ben!

Természetesen kiállításra került a Csepel D 350, mint a hazai ipar egyik remeke, ami addigra már kipróbált darabnak számított, hiszen éppen abban az évben elvégeztek rajta egy 100.000 kilométeres tesztet is, ami alapján pár olyan változtatást hajtottak végre, ami fokozta a megbízhatóságot:

Természetesen az Ikarus sem maradhatott ki, már csak azért sem, mert az NDK is – ahogy sok más keleti blokkos ország is – kifejezetten igényelte a buszokat, de több ország is volt – köztük az NDK – amely nem állított elő autóbuszokat abban az időben:

És persze ott voltak a Csepel motorkerékpárjai is, azok semmiképpen nem maradhattak ki, hiszen akkorra már ezeket is komoly darabszámokban voltak képesek előállítani – még akkor is, ha kategóriájukban az NDK, vagy az akkori Csehszlovákia is elég jó gépeket gyártott.

És egy újabb magyar masina, a DT-50, azaz a dömper, amit természetesen kiállítottak itt is, hiszen az olcsón gyártható, de meglehetősen strapabíró szerkezet esetében arra lehetett számítani, hogy érkeznek megrendelések rá:

Eddig a járművek, de azért még mindig maradunk a közlekedésnél, de annak egy másik aspektusábál, méghozzá az elektromos próbapad, mellyel akár az autóipari termékeket is vizsgálhatták a korabeli szakik. Igen, ezt is itt mutatták be:

És még mindig a közúti közlekedésnél maradunk! Itt került kiállításra az úgynevezett akkumulátoros indítókocsi, ami egy elég egyszerű szerkezet, de ha be kellett bikázni egy autót, nagy szívességet tett!

Nos, ezeket a termékeket mutatták be magyar részről Lipcsében 1952-ben – meg még egy sor mást is, de a hazai sajtó a fenti termékeket tartotta fontosnak -, és el kell mondani, hogy az akkori mezőnyben ezek jó termékeknek számítottak.