Történelem

Ezen a napon bocsátották vízre a Szent István csatahajót


1914. január 17-én bocsátották vízre a legnagyobb magyar gyártású csatahajót. Ekkor még volt tengerünk és létezett az Osztrák-Magyar Monarchia, a boldog békeidők azonban nem sokkal ezután véget értek. A Szent István csatahajót az első világháborúban hadrendbe állították. Egyetlen bevetésen vett csak részt, mely során a tengerbe süllyedt.

Az Osztrák-Magyar Monarchia, látván, hogy Nagy-Britannia új típusú (Dreadnought) hadihajókat épített, 1908-ban úgy döntött, hogy szintén modernizálja haditengerészetét. A magyar országgyűlés megszavazta, hogy anyagilag hozzájárul a terv kivitelezéséhez, azzal a feltétellel, hogy egy hajót a Ganz-Danubius művek fiumei hajógyára készíthet el. 1912-ben megkezdték a gyártást, majd Fiumében, 1914. január 17-én 11 órakor vízre bocsátották a magyar történelem legnagyobb és legmodernebb hadihajóját, az S.M.S. Szent István csatahajót. (Az S.M.S. a Seiner Majestät Schiff rövidítése volt, jelentése: Őfelsége hajója).

A vízre bocsátás napján Mária Terézia Henrietta főhercegnő avatta fel a hajót. Az ünnepségre nem jött el Ferenc Ferdinánd trónörökös, mert megharagudott amiatt, hogy a hadihajó nem az általa javasolt Laudon nevet kapta. A megnyitót egy tragikus baleset – egyesek szerint szabotázs – is beárnyékolta. A lebiztosított horgonyláncok a ledobás után eloldódtak, egy munkás megsebesült, a fedélzetmester, Giuseppe Pliskovac, pedig olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy két nappal később meghalt.

mária terézia henrietta.jpg

Mária Terézia Henrietta főhercegnő (1849-1919), aki 1914-ben felavatta az S.M.S. Szent István csatahajót

A Szent István 20 ezer tonnát nyomott, 152 m hosszú volt. Mint a többi Tegethoff-osztályú hajónál, itt is három ágyút építettek egy páncéltoronyba, mely a világon egyedülállónak számított. Néhány dologban viszont eltért testvérhajóitól (Viribus Unitis, Tegetthoff, Prinz Eugen), 4 helyett 2 hajócsavarral rendelkezett, más típusú volt a meghajtásról gondoskodó kazánrendszere és nem volt torpedóhálója.

3sms.jpg

Az S.M.S. Szent István csatahajó vízrebocsátása 1914. január 17-én Fiumében

dsaa.jpg

Az S.M.S. Szent István csatahajó

jhjh.jpg

Az S.M.S. Szent István csatahajó ágyúi

képeslap_1.jpg

Egy korabeli képeslap az S.M.S. Szent István csatahajóról

Az S.M.S. Szent István csatahajó az első világháborúban

A Szent István csatahajót 1915. november 17-én állították hadrendbe, parancsnoka Grassberger Ödön lett. Ezután sokáig Póla (Pula) kikötőjében tartózkodott, csupán hadgyakorlatokon vett részt, mivel az első világháborúban a csatahajóknak kevesebb szerep jutott. Ennek oka, hogy az antant flottái blokád alá vonták az Adriát a Jón-tengerrel összekötő Otrantói-szorost, melyen csak tengeralattjárók tudtak átjutni.

szoros.png

Az Otrantói-szoros elhelyezkedése

A Szent István – bár teljesen nem merült feledésbe, hiszen IV. Károly magyar király, és a német császár is meglátogatta – nem vett részt 1917. május 17-én a harmadik otrantói csatában.  Az ütközet során a Monarchia ugyan győzelmet aratott, de a fölényben lévő antant nem szenvedett akkora vereséget, hogy a blokád megszűnjön.

Horthy Miklós ellentengernagy terve az volt, hogy újabb támadást intéznek az antant erői ellen. A Szent István (kapitánya ekkor már Seith Henrik volt) és testvérhajója, a Tegethoff, 1918. június 9-én éjjel elindult Póla kikötőjéből, hogy csatlakozzon a többi hajóhoz. Azonban június 10-én hajnalban, a Premuda-szigettől délkeletre, észrevette, majd megtámadta őket két arra cirkáló olasz gyorsnaszád (torpedóvető motorcsónak). A Tegethoffnak nem esett baja, a Szent Istvánt viszont több helyen is találat érte, a torpedók megrongáltak két kazánt és lyukat ütöttek a hajó oldalán, ezért a víz elöntötte a hajó belsejét. A Tegethoff megpróbálta a partra vontatni a bajban lévő járművet, de az acélsodrony elszakadt. A Szent István csatahajó nem sokkal reggel 6 óra után elsüllyedt. Legénysége 1087 főből állt, 85 matróz és 4 tiszt vesztette életét, köztük 41 magyar.

süllyedés.jpg

Az S.M.S. Szent István csatahajó süllyedése

szentisvancstahajo02.jpg

Így süllyedt el az S.M.S. Szent István csatahajó

Míg a mentés folyt, a világon először sikerült filmfelvételeket készíteni egy csatahajó elsüllyedéséről, a filmből befolyó pénzt a Vöröskeresztnek ajánlották fel:

Amikor Horthy értesült a Szent István megsemmisüléséről, lefújta a támadást, mivel lelepleződött haditerve. Az Osztrák-Magyar Monarchia számára elúszott az esély, hogy tengeri fölényhez jusson és nem sokkal ezután elvesztette a háborút. Az olaszok minden évben megemlékeznek győzelmükről, június10-én ünneplik a haditengerészet napját.

Expedíciók és emlékmerülés

A hajóroncs a Premuda-szigettől 9 mérföldre, délre 66 méter mélyen fekszik az iszapba fúródva, 120 fokos dőlésszögben, a gerincével felfelé, balra fordított lövegtornyokkal.

dsd.jpg

Az S.M.S. Szent István hajóroncsának helye

Legelőször Tetar Djuric jugoszláv haditengerészeti búvár merült le a roncshoz 1974-ben. Az eseményről dokumentumfilm készült, melyet a jugoszláv tévé is leadott az Adria titkai sorozatban Titok a titokban címmel.

1990 szeptemberében az olaszok indítottak expedíciót a Szent Istvánhoz, Enrico Scandurra vezetésével, melyről a RAI televízió is beszámolt.

A magyarok által szervezett Szent István Búvárrégészeti Expedíció többször is – 1994. október 25-én, 1995 szeptemberében és 1997 őszén – lemerült a roncshoz, Czakó László vezetésével. Az expedíció során felfedeztek négy lyukat a hajó oldalán, mely a támadás során keletkezett. Eltávolították a Szent István névtábláját, mely más tárgyakkal együtt a pulai múzeumba került. 

Czakó László.jpg

Czakó László, aki a Szent István Búvárrégészeti Expedíció vezetője volt

ioou.jpg

A Szent István Búvárrégészeti Expedíció felmérte a hajóroncs állapotát

fgdg.jpg

Egy lámpatest az S.M.S. Szent István csatahajóról, melyet a pulai múzeumban őriznek

A Szent István csatahajó elsüllyedésének 90. évfordulójára, 2008. október 2-án emlékmerülést rendeztek, amelyet Zelenák József kutatóbúvár szervezett. Az eseményen jelen volt Szekeres Imre honvédelmi miniszter, Havril András vezérkari főnök, Tömböl László, a HM Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka, valamint Holló József, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója. A búvárok a Szent István roncsainál egy kegyeleti emléktáblát helyeztek el, melyre magyar, német és horvát nyelven a hajdani haditengerészet jelmondata került:

„A kötelesség előbbrevaló mint az élet”

tábla.jpg

erdekesvilagunk.blog.hu

Ajánlott Cikkek