Ezen a napon született a “Magyarok bejövetele” festője – Feszty Árpád

Martosi Feszty Árpád, aki eredetileg Rehrenbeck Árpád Szilveszter néven született 1856. december 21-én Ógyallán, a magyar festészet kiemelkedő alakja volt. Élete és munkássága számos téren hagyott mély nyomot. Szülei, a földbirtokos Rehrenbeck Szilveszter és Linzmajer Jozefa voltak. A család nevét 1868-ban változtatta meg Fesztyre, ami egybeesett azzal az időszakkal, amikor 1887. április 21-én Ferenc József magyar király nemesi címet és családi címert adományozott nekik.

Feszty már fiatalon jeleskedett művészeti tehetségével. Tanulmányait Komáromban, Pozsonyban és a Budai Főreáltanodában végezte, bár innen politikai és irodalmi tevékenysége miatt távoznia kellett. Ekkor 16 évesen vándorszínésznek állt, majd 1874-ben Münchenbe ment, ahol főként képtárakat tanulmányozott. Münchenben találkozott Karl Kubinsky cseh-német festővel, aki mentorálta és segítette művészeti fejlődését. Fiatal festőként a müncheni Kunstverein kiállításán keltett feltűnést egy tájképével, és hamarosan állami ösztöndíjat nyert.

Tanulmányait Párizsban folytatta, ahol 1878-ban a Delelő című képével nagy sikert aratott a nemzetközi világtárlaton, ami gyorsan el is kelt. Ezt követően Velencében festett lagúnaképeket, amelyek jelentősen hozzájárultak színezéki fejlődéséhez.

Ógyallai műtermében készült el az egy évvel későbbi Pusztai találkozás télen című nagy vászna, ami komoly érdeklődést váltott ki a művészeti körökben. 1880-ban ösztöndíjat nyert, és három évet Bécsben töltött, ahol Eduard Peithner von Lichtenfels iskolájában tanult. Itt készítette el a Golgota, a Levétel a keresztről és a Szent Gellért című híres műveit.

Zsánerképeiben különösen kitűnt a jellemző ereje, példaként említhetők a Kárvallottak és a Bányaszerencsétlenség című munkái. Az Operaház és a Fővárosi Törvényszék faliképeit is ő festette.

1896-ban a millenniumi kiállításra készítette el a Magyarok bejövetele című hatalmas panorámáját, valamint a Bánhidai csata és a Zsolt vezér eljegyzése című képeket is. Ezt követően hosszabb ideig Firenzében élt feleségével, Jókai Rózával, Jókai Mór fogadott leányával. Itt festette a Krisztus temetése című triptichonját, amelyet 1902-ben Budapesten állított ki, majd nemzetközi körútra indította. 1906-ban III. osztályú Vaskorona-renddel tüntették ki.

Feszty nemcsak festészettel, hanem irodalommal is foglalkozott. Könyve, Az én parasztjaim, 1897-ben jelent meg

wikipedia arcanum