Ezen a napon született Gróf Bercsényi Miklós Rákóczi Fejedelmünk harcostársa
Bercsényi Miklós, gróf (Temetvény, 1665. dec. 6. – Rodostó, 1725. nov. 6.), a Rákóczi-szabadságharc egyik meghatározó alakja, II. Rákóczi Ferenc harcostársa és a felkelés egyik irányítója volt. Bercsényi élete és munkássága mélyen gyökerezik a magyar történelemben, különösen a 17. és 18. századi politikai és katonai események kontextusában. (A wikipediaban rossz a dátum)
Korai Évek és Katonai Pályafutás Kezdete
Bercsényi Miklós a felvidéki nagybirtokos Bercsényi családból származott. Édesapja, báró Bercsényi Miklós, a dunán-inneni helyettes főkapitány és tábornok volt, édesanyja pedig báró Maria Elisabeth von Rechberg. Bercsényi a nagyszombati egyetemen tanult, és Esterházy Pál nádor mellett kezdte katonai pályafutását. 1685-ben Vágsellye kapitányává nevezték ki, majd 1686-ban Buda ostrománál kiváló teljesítménye miatt ezredesi rangot kapott, később Szeged vára főkapitányává nevezték ki.
Grófság és Aranysarkantyús Vitézség
I. Lipót magyar király és német-római császár több kitüntetéssel jutalmazta Bercsényit, így 1687-ben apjával együtt grófi rangot kapott, és ugyanebben az évben aranysarkantyús vitézzé ütötték. Ezek a kitüntetések jelentős előléptetések voltak a korabeli politikai és katonai hierarchiában.
Bercsényi Politikai és Katonai Karrierje
1691-től kezdődően Bercsényi Ung vármegye főispánja, királyi tanácsos és bányavidéki vicegenerális lett. 1696 és 1698 között a felső-magyarországi hadikommissariatus főkapitányaként szolgált. 1697-ben a hadra kelt vármegyei nemességgel együtt segítette letörni Tokaji Ferenc hegyaljai fölkelését.
A Habsburg Abszolutizmus elleni Fordulat
Az 1690-es években Bercsényi fokozatosan szembefordult I. Lipót császár abszolutizmusával és elnyomó politikájával. Ez a változás jelentős szakítást jelentett korábbi hűségében és az uralkodóhoz fűződő kapcsolatában.
Kapcsolat II. Rákóczi Ferenccel és az Összeesküvés
1696-ban Bercsényi megismerkedett II. Rákóczi Ferenccel, akihez közel került, és hű barátja és politikai szövetségese lett. Együtt szerveztek nemesi összeesküvést a Habsburgok ellen, francia segítséget remélve. Amikor Rákóczit 1701-ben elfogták, Bercsényi Lengyelországba menekült, ahol előkészítette a felkelést.
Gróf Bercsényi Miklós: A Kuruc Szabadságharc Kulcsfigurája
Bercsényi Szerepe a Szövetkezett Rendekben és Béketárgyalásokon
1705-ben Bercsényi a szövetkezett rendek főgenerálisává és a szenátus első tagjává vált. 1706-ban a kuruc küldöttség vezetőjeként részt vett a császárral folytatott nagyszombati béketárgyalásokon. A szécsényi országgyűlésen az ő javaslatára alakult meg a rendi konföderáció, amely Rákóczit választotta vezérlő fejedelemmé. Bercsényit első világi szenátorrá választották, és ő írta alá a szövetséglevelet is, közvetlenül a fejedelem után.
Diplomáciai Törekvések és Katonai Cselekmények
1707-ben Bercsényi fejedelmi helytartóként részt vett a Varsóban I. Péter orosz cárral kötött titkos szövetségben, amely a Rákóczi lengyel királyságát tervezte. Bercsényi az orosz orientáció lelkes híveként szembeállt a svédek és franciák felé orientálódó Rákóczival. A trencséni ütközet után Bercsényi Szécsénynél szervezte újra a kuruc hadakat és vitézül harcolt a további hadjáratokban. 1710-ben Lengyelországba indult, hogy orosz segítséget szerezzen, de nem járt sikerrel.
A Habsburgokkal Szembeni További Harc
Bercsényi nem fogadta el a szatmári béke kedvezményeit, és 1711 és 1716 között Lengyelországban, Bržan várában élt. 1716-ban a szultán meghívására Chotzinba, majd az Al-Dunához utazott, ahol a nagyvezír táborába csatlakozott. 1717-ben 20 000 török harcossal Magyarországra támadt, de nem tudott új felkelést kieszközölni. Egy másik támadása Erdélyben, az “utolsó tatárjárás”, szintén kudarcot vallott.
Békealkudozások és a Végső Évek
1718-ban VI. Károly császár békealkudozásba kezdett a törökkel, ahol a császári biztosok Rákóczi és Bercsényi kiadatását követelték, de III. Ahmed szultán ezt visszautasította. Bercsényi Rodostóban hunyt el 1725-ben. Hamvait 1906-ban, II. Rákóczi Ferenc újratemetésekor hozták haza Magyarországra, és Kassán, a Szent Erzsébet-székesegyházban helyezték végső nyugalomra.
Gróf Bercsényi Miklós élete és munkássága jelentős hatással volt a magyar történelemre, különösen a Rákóczi-szabadságharc idején. Bercsényi, mint a kuruc mozgalom egyik vezetője, nemcsak katonai és politikai, hanem diplomáciai téren is jelentős szerepet játszott. Az ő története a bátorság, elkötelezettség és az önfeláldozás
arcanum
