„Ezt a kocsit a magyar ipar állította elő” – 180 magyar autó felvonulása 1928-ban
1928-ban, november elején az őszi, ködfoltos budapesti utcák hirtelen színesre váltottak. A színkavalkádot az a temérdek plakát hozta el a szürkeségben, amelyek a magyar ipar termékeit mutatták be a nagyérdemű közönségnek. Hirdetőoszlopokon, házak sarkain, kirakatokban, irodahelyiségek ablakaiban mindenütt ott díszelegtek a nemzetiszínű feliratok.
Borítóképen: A magyar ipar díszfelvonulásának egy részlete – 1928
A plakátoknak az akkor rendezett Magyar Hét nevű rendezvénysorozat adta az apropót, ami november 3. és 11. között került megrendezésre. A rendezvénysorozat jelmondata sokat elárul céljáról:
Magyar árut vásárolj!
Igen, tudták, hogy a jó bornak is kell a cégér, másrészt pedig – tanulva a korona bukásából – igyekeztek támogatni a hazai ipart, és ezzel együtt megvédeni az országot attól, hogy újra nagy tömegen áramoljon ki a tőke az országból.
Ne feledjük el, hogy a valóban önálló Magyar Nemzeti Bank – a 1921. augusztus 1-jén még külföldi segítséggel létrejött Magyar Királyi Állami Jegyintézet után – csak 1924. április 26-án alakult meg, így nyugodtan mondhatjuk, hogy 1928 sok szempontból a kezdet volt, de aztán jött, amit senki sem látott… A gazdasági világválság.
De itt és most nem inkább arról akarunk írni, hogy 1928-ban bizony optimistán tekintettek a világba, és azt remélték, hogy végre sikerül a gazdaságot annyira rendbe tenni, hogy az aztán a maga lábán megáll, és visszatér arra a pályára, amin a háború előtt igencsak gyorsan fejlődött.
Ehhez kellett egy ipartámogatási politika, aminek része volt a hazai termékek széleskörű bemutatása is.
A korabeli sajtó az ünnepi hangulat ellenére sem hallgatta el, hogy bizony nem minden volt tökéletes akkoriban sem:
„Nem mondjuk, vannak apró szépséghibák. Van, hogy rideg üzleti élelmesség bújik meg a nemzetiszín plakátok mögött. Akadnak kirakatok, amelyekben a külföldi ipar termeit állítják a nézelődő szeme elé, de rá színes szalagot fonnak, elébe háromszínű szegélyű kartonlapot tesznek.”
Igen, akkoriban – és később is! – rendre felvetődött a kérdés, hogy mit tekinthetünk a magyar ipar termékének, és mit nem. Ennek tisztázására jó példa volt a Rába-Krupp és Rába-AFI gyártása Győrben, ahol komplett gyártósorokat építettek fel, így kétség sem férhetett hozzá, az itt készült gépek a magyar ipar termékei voltak!
Talán nem volt ennyire egyértelmű a helyzet jóval később, a Vehiculum AutomobilIpari és Kereskedelmi Kft. áruszállítói esetében, amelyeket német ILO gyártmányú motorokkal szereltek, és a hatóság magyar termékként ismerte el azokat. Ugyanis amikor a németek a második nagy világégés során minden erejüket saját hadseregük ellátására összpontosítottak, és többé nem érkezhettek az ILO motorok sem Magyarországra, a gyártás azonnal leállt. Persze ez egy jóval későbbi történet…:
A rendezvénysorozat egy szombati napon kezdődött, majd a következő napon azzal folytatták, hogy ünnepi felvonulást tartott Budapest és a nagyobb vidéki városok utcáin a magyar ipar:
„Száznyolcvan magyar gyártású automobil (mindegyik egy-egy nagy magyar ipartelepstilizált reklámja) nyitotta meg a menetet, amelynek résztvevői már a kora reggeli órákban kezdtek gyülekezni a menet kiinduló pontján, a millenniumi emlék mögött.”
forrás: Budapesti Hírlap 1928.11.06.
Milyen eredményt értek el az évente megrendezett Magyar Hét eseményei? Nos, ezt nehéz lenne számszerűsíteni, ellenben az biztos, hogy akkoriban bizony komoly érdekek fűződtek ahhoz, hogy a magyar ipar termékei minél nagyobb szerepet kapjanak a hazai gazdaságban.
