“Ezt a labdát nem tudták elvenni tőlem” – Az Aranylabda átadásának története – A “futballünnep” amibe belerondítottak a kommunisták
A Díj Átadásának Háttere
1967 karácsonya nem hozta el Albert Flórián számára a France Football által adományozott Aranylabdát. Valójában a Ferencváros legendás játékosa csak 1968 májusában, a budapesti Gundel Étteremben pillanthatta meg először a rangos európai futball-díjat. A díjátadást szinte titokban, a Városligetben rendezték meg, annak ellenére, hogy a díjat a népszerű Magyarország-Szovjetunió Eb-negyeddöntő előtt is átadhatták volna a Népstadionban, ahol 80 ezer szurkoló gyűlt össze. Az akkori magyar vezetés azonban ódzkodott ettől a lépéstől, tartva a magyar közvélemény reakciójától.
A Magyar Labdarúgó-válogatott Különleges Éve
1968 a magyar labdarúgó-válogatott számára egyedülálló év volt, hiszen ebben az évben mindössze két hivatalos mérkőzést játszottak, mindkettőt a Szovjetunió ellen. Ezek a találkozók az 1968-as Európa-bajnokság négyes döntőjébe való bejutás lehetőségét rejtegették magukban.
Az Aranylabda Átadásának Korábbi Gyakorlata
Az 1960-as években az Aranylabda-átadások nem a maihoz hasonlóan zajlottak. A díjat általában a France Football főszerkesztője adta át egy jelentős mérkőzés előtt, ahol az előző év győztese is pályára lépett. Nem voltak nagyszabású év végi ünnepségek, de a díjátadók a stadionban számos néző előtt zajlottak, ahol az aktuális győztes megkapta a közönség elismerését. Az 1968. május 4-i Magyarország-Szovjetunió Eb-negyeddöntő ideális alkalom lett volna erre, de a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elutasította ezt az ötletet.
Az 1967-es Aranylabda Átadás Politikai Háttere
Az 1956-os Forradalom Árnyékában
Az 1960-as években egy magyar-szovjet labdarúgómeccs különösen érzékeny politikai kérdés volt Magyarországon, különösen az 1956-os forradalom brutális leverése után. Ezért az MLSZ vezetői óriási aggodalommal tekintettek egy esetleges ünnepélyes, nyilvános díjátadásra, attól tartva, hogy az rendezvény politikai tüntetéssé válhat.
Albert Flórián Elismertségének Elhúzódása
Albert Flórián, akit 1967. decemberében választottak az Aranylabda díjazottjává, csak több mint négy hónappal később kapta meg a díjat. A díjátadás szándékosan visszafogott és szerény keretek között zajlott, hogy elkerüljék a politikai feszültséget. Albert a Magyar Távirati Iroda egyik sportszerkesztőjétől, Boskovics Jenőtől értesült először a díjazásról 1967. december 24-én.
A Közvélemény Tájékoztatása
A közvélemény csak négy nappal később, 1967. december 28-án szerezhetett tudomást a díjazásról, a karácsonyi ünnepek miatt késlekedett újságkiadások miatt. A Népsport című lap alig említette meg az eseményt, míg a Népszabadság, az MSZMP központi lapja egyáltalán nem számolt be róla. Ehelyett az újságok más, kevésbé kényes témákat, mint például Indira Gandhi nyilatkozatait vagy a vietnámi háború híreit helyezték előtérbe.
A Népszabadság Taktikája
A Népszabadság, akkoriban Magyarország egyik vezető napilapja, csak néhány sorban említette meg Albert Flórián Aranylabda-díját. A hírt a „Mozgalmas év végi napok” című cikkben rejtették el, ami jelzi, hogy a díjazásról való beszámoló minimálisra szorítkozott. Ez a visszafogott kezelés nyilvánvalóan központi döntés eredménye volt, hiszen a szerkesztők egyébként sokkal részletesebben is foglalkozhattak volna a témával.
A Népszava és a Képes Sport
A Népszava, a Magyar Szakszervezetek központi lapja, legalább a sportoldalán kiemelten foglalkozott a díjazással, bár a címlapját továbbra is a vietnámi háború eseményei uralják. A Képes Sport, egy sportújság, az év végi dupla számában nagy terjedelemben számolt be Albert Flóriánról és családjáról, de az interjú elkészítésekor még nem volt ismert, hogy ő nyerte az Aranylabdát, így az interjúban nem esett szó a díjazásról.
A Labdarúgás Magazin Előrelátása
Ellentétben a többi lapokkal, a Labdarúgás című magazin decemberi számában címlapon hozta Albertet, és felvetette a kérdést: „Ki lesz Európa Number One-ja 1967-ben?”, utalva arra, hogy Albert lehet a győztes. Ez a kezdeményezés mutatja, hogy néhány médium figyelmeztetést adott a közelgő díjazásra.
A 1967-es Aranylabda Díjazásának Háttere és Albert Flórián Teljesítménye
Jean-Philippe Réthacker Tippje és a Szocialista Országok Szavazatai
A Labdarúgás magazinban Jean-Philippe Réthacker, a France Football egyik szerkesztője, egy vendégcikk keretében tippeket adott az Aranylabda szavazás végeredményére. Ő Albert Flóriánt jelölte az első helyre, megelőzve Jimmy Johnstone-t és Bisovec-et. Érdekes megjegyezni, hogy a szocialista országok sportújságírói közül többen, mint Lukács László (Népszabadság), Horst Braunlich (NDK) és Geroges Milcsev (Bulgária) szintén Albertet jelölték az első helyre, míg más országok újságírói eltérően szavaztak.
Albert Flórián Megkésett Elismerése
Albert Flórián az 1966-os angliai világbajnokságon mutatott kivételes teljesítményéért, különösen a brazilok elleni csoportmérkőzésen nyújtott zseniális játékáért már akkor megérdemelte volna az Aranylabdát. Sokan úgy vélik, hogy az 1967-es díjazás tulajdonképpen az 1966-os vb-n mutatott teljesítményéért történt, noha a világbajnok angol csapat kapitánya, Bobby Charlton nyerte el azt az évben.
Az 1967-es Teljesítmény Megítélése
1967-ben, amikor nem voltak nagy nemzetközi tornák (Európa-bajnokság vagy világbajnokság), Albert Flórián díjazása különösen figyelemre méltó. A sportújságíró, Lakat T. Károly szerint Albert azon évben a magyar bajnokságban nyújtott kiemelkedő teljesítményével érdemelte ki az Aranylabdát, ami bemutatja, hogy a díj nem csak a nemzetközi tornák kiemelkedő teljesítményét ismeri el, hanem a klubszintű, konzisztens és lenyűgöző játékot is.
Albert Flórián Aranylabda-díjának Alapjai: A Bajnoki Teljesítmény és a Nemzetközi Elismerés
Bajnoki Teljesítmény
1967-ben Albert Flórián kiemelkedő teljesítményt nyújtott a magyar bajnokságban. 30 mérkőzésből 27-en szerepelt, és ezeken összesen 28 gólt szerzett, ami figyelemre méltó teljesítmény. Ez a statisztika önmagában is lenyűgöző, és nagyban hozzájárult az Aranylabda-díj elnyeréséhez. A France Football olvasói Lukács László cikkein keresztül követhették hetente az NB I eseményeit, ami segített Albert teljesítményének nemzetközi ismertségében.
Nemzetközi Játék és A Kritikusok Dicsérete
Albert 1967-es egyetlen válogatott meccse Dánia ellen volt, ahol egy gólt szerzett. Bár ez a teljesítmény önmagában talán nem lett volna elegendő az Aranylabda elnyeréséhez, Martin Mayer, egy osztrák sportújságíró dicsérete a magyarok budapesti 3-1-es győzelme után hangsúlyozta Albert kiemelkedő játékát. Mayer szerint „Egyetlen ember miatt volt érdemes Budapestre utazni, Albert Flórián miatt. Új alakkal gazdagítja a labdarúgást: a szuperjátékossal.”
A Díj Megítélése
Albert Aranylabda-díjának alapja nem csak a nemzetközi meccseken, hanem elsősorban a Ferencvárosban nyújtott kivételes teljesítményén alapult. Ez a különleges teljesítmény, amely a magyar bajnokságban nyújtott konzisztens és domináns játékon keresztül nyilvánult meg, elengedhetetlen volt a díj elnyeréséhez.
Az Átadás Előtti Éjszaka
- május 3-án, a Szovjetunió elleni Eb-negyeddöntő előestéjén egy meglepetés várt Albert Flóriánra. Már éppen lefeküdni készült otthonában, amikor Lukács László, a Népszabadság sportújságírója és a France Football magyarországi tudósítója megjelent az ajtajánál. Az MLSZ korábban nem engedélyezte az Aranylabda díjátadását a nagy mérkőzés előtt, ezért különleges megoldást kellett találni.
A Terv Változása
Amikor kiderült, hogy Albert nem tartózkodik a Sport Szállóban, ahol a válogatott játékosok szálltak meg, mert sérülése miatt hazaküldték, Lukács László gyorsan cselekedett. Az eredeti terv az volt, hogy a Sport Hotel éttermében adják át a díjat, de mivel Albert nem volt jelen, Lukács a France Football küldöttségével ott maradt, míg ő taxival Albert otthonába sietett.
Az Átadás Éjszakája
Albert Flórián gyorsan felöltözött, és saját autójával visszatért a szállóba. A késő esti órákban megtörtént az átadás megbeszélése, és az eseményre vonatkozó fotók elkészítése. Ez a pillanat jelentette az Aranylabda díj hivatalos átadását, bár nem a megszokott nyilvános keretek között, hanem egy csendes, személyesebb hangulatban.
Az Utolsó Pillanatban Megváltozott Tervek
Az Aranylabda átadásának estéjén a Sport Szállóban történt egy váratlan fordulat. Lukács László, amikor telefonhoz hívatták, Sós Károly szövetségi kapitánytól hallotta a hírt, aki nem értette, miért van ott Albert Flóriánnal. A beszélgetés után döntöttek úgy, hogy aznap este mégsem adják át a díjat.
A France Football Nagyinterjúja és Az Átadás Módja
A következő nap délelőttjén, Albert Flórián lakásán, a France Football vezetői egy nagyinterjút készítettek a játékossal. Ekkor még mindig fennállt a bizonytalanság az ünnepélyes átadással kapcsolatban, mivel az illetékesek bármiféle ünnepségtől tartózkodni akartak.
A Diszkrét Díjátadás
Végül a díj átadása nagyon visszafogottan zajlott le: a Szovjetunió elleni meccs előtt a Népstadion teraszán készültek fotók, de a hivatalos átadó ceremónia elmaradt. A meccs utáni banketten, szinte titokban, a Gundel Étteremben került sor az Aranylabda átadására Albert Flóriánnak. Ez a csendes, visszafogott aktus merőben eltért a szokásos, tízezrek előtt zajló stadionbeli ünnepségektől.
Egy Rendhagyó Díjátadás
Albert Flórián Aranylabda-díjának átadása történelmi jelentőséggel bírt, hiszen ez volt az első alkalom az Aranylabda történetében, hogy a díjat nem egy nagy nyilvános mérkőzés előtt adták át. Max Urbini, a France Football főszerkesztője hivatalos nyilatkozatában elismerte Albert teljesítményét, de nyilvánvalóan csalódott volt az MLSZ által kezelt díjátadás módjában.
Az Ünneplés és a Politikai Beavatkozás
A díjátadást követően Albert és a küldöttség a Sport Hotelbe mentek, ahol a játékostársak cigányzenés vacsorával ünnepelték Magyarország első és egyetlen Aranylabdását. Ez az ünnepi pillanat azonban nem volt mentes a politikai nyomástól, ahogy azt a Ferencváros labdarúgó-szakosztályának következő értekezlete is mutatja.
Az FTC Vezetőedzőjének Titkos Terve
Lakat Károly, az FTC vezetőedzője az értekezleten javasolt egy titkos tervet, amely szerint a következő Ferencváros-Újpesti Dózsa mérkőzésen valamiféle meglepetés ajándék átadásával ütnék meg azokat, akik nem engedték a nyilvános díjátadást. Ez a javaslat azonban rövid időn belül a belügyi hatóságok tudomására jutott, köszönhetően az FTC labdarúgó-szakosztályában elhelyezett besúgónak.
Megakadályozott Ünneplés
A politikai beavatkozás következtében a tervezett meglepetéses ajándékozás nem valósulhatott meg a Ferencváros-Újpesti Dózsa mérkőzésen. Ez az esemény tovább erősítette azt a benyomást, hogy a politika jelentős befolyást gyakorolt a sporttal kapcsolatos ügyekre, beleértve az ünnepléseket és a díjátadókat is.
A Kádár-rendszer és a Ferencváros
Albert Flórián Aranylabda-díjának története rávilágított arra, hogy a Kádár-rendszer milyen viszonyban állt a Ferencvárossal, Magyarország legnépszerűbb futballcsapatával abban az időben. A politikai beavatkozás és az ünneplések hiánya jelzi, hogy a rendszer mennyire megkülönböztetően és óvatosan kezelte a sportot, különösen a népszerű csapatokkal és kiemelkedő játékosokkal kapcsolatban.
Albert Flórián Hozzáállása
Albert Flórián eleganciája és méltósága abban nyilvánult meg, hogy még a rendszerváltás után sem tett hangzatos nyilatkozatokat a történtekről. A magyar sport történetének e szégyenteljes eseménye ellenére őszinte és szerény maradt, megjegyezve: “Egyesek nemigen örültek a sikeremnek – de hát én azóta is azzal vigasztalom magam, és sűrűn hangoztatom, hogy ez az egyedüli olyan labda a pályafutásom során, amelyet még egyetlen védő sem tudott elvenni tőlem.”
A Válogatott Sorsa
Az 1968-as Európa-bajnokság négyes döntőjébe való bejutásért folytatott küzdelem során a magyar válogatott, Albert Flóriánnal a soraiban, a szovjetek elleni visszavágón Moszkvában 3-0-s vereséget szenvedett. Ez a vereség azt jelentette, hogy Magyarország nem jutott be az Európa-bajnokság négyes döntőjébe.
Összegzés
Albert Flórián Aranylabda-díjának története a magyar sport történelmének egy kiemelkedő, ugyanakkor ellentmondásos fejezete. Ez a történet nem csak egy kivételes sportoló kitüntetését mutatja be, hanem azt is, hogy a politika miként befolyásolhatta a sportot a Kádár-korszak Magyarországán.