Hírek Videók

Fegyverkezési verseny a szomszédoknál – 2. rész

Mint az előző részben említettük, Horvátország és Szerbia nincs túl jó viszonyban azóta sem, hogy a Délszláv háborúknak vége lett, ezért – a másik elrettentése okán – fegyverkeznek. Horvátország – mint láttuk – nyugati eszközöket, főleg amerikaiakat vásárol, így – ahogy az már csak lenni szokott… – Szerbia orosz eszközöket szerez be. A szerb NATO-tagság ügyében inkább csak taktikázás megy, de olyan nagy szándék talán nincs is a szerbek részéről, na meg Szerbia és Oroszország hagyományosan jó viszont ápol (talán a pán-szlávizmus okán).

Borítóképen: MiG 29M repülési bemutató az ILA 2006-on (forrás: de.wikipedia.org, szerző: Noop1958, licenc: CC-by-sa 3.0/de)

Minden esetre tény, hogy innen nézve Szerbia az az ország, amit a délszláv háborúk után minden szinten megbüntettek, valószínűleg így kerültek velünk majdhogynem egy klubba… De most nem ez a téma, viszont fontos tudni ahhoz, hogy miért fordul Szerbia az oroszok felé.

A szerb védelmi költségvetés régen látott szintre emelkedett az utóbbi években. Ennek oka egyrészt az akarat a katonai képességek növelésére, másrészt pedig látni kell, hogy a szerb gazdaság mérete a 2015-ös mélypontról elrugaszkodva 2021-re 42%-kal növekedett. És ezzel most van ott, mint a hitelválság előtt, 2008-ban. Hát ezért fontos az akarat is! Ennek eredménye, hogy míg 2018-ban mintegy 700 millió dollárt (217 milliárd forintot), addig 2021-ben már 1,5 milliárd dollárt (465 milliárd forintot) költöttek a hadsereg fejlesztésre.

Az utóbbi időszakban több szerződést is kötöttek Oroszországgal. A megállapodások komplex haderőfejlesztést célozzák, nem csak egy-egy területre koncentrálnak. A védelem egyik pillére a Pancir légvédelmi rendszer.

A Pancir-SM-SV modern verziója képes lesz mindenféle fegyver ellen harcolni

A Pancir–SZ1 (Панцирь-С1) orosz fejlesztésű önjáró légvédelmi harcjármű, melynek fegyverzete irányított rakétákból és gépágyúkból áll. A 96K2 GRAU-kódú rendszer rövid és közepes hatótávolságú légvédelmi rakétákkal, illetve légvédelmi gépágyúval szerelt harcjármű. Feladata a gyalogsági és páncélos erők teljes körű védelme alacsonyan támadó repülőgépek, helikopterek és manőverező robotrepülőgépek ellen, bármely időjárási körülmények között. A jármű rakétáinak NATO-kódja SA-22 Greyhound. A 2K22 Tunguszka önjáró légvédelmi harcjármű továbbfejlesztett változata. A fázisvezérelt antennaráccsal felszerelt harcjármú az orosz légvédelmi technológia élvonalában van.

Akcióban a 2K22 Tunguszka

A Pancir SZ-1 fegyverrendszert hivatalosan 2012. novemberében került rendszeresítésre az Orosz Fegyveres Erőknél. A modernizált Pancir SZ-2-t 2015-ben állították hadrendbe.

A szárazföldi erők további erősítésére korábban harminc harckocsit és harminc páncélozott járművet is leszállítottak az oroszok Szerbi számára, de ezeken felül éreznek még további T-72MS harckocsik, valamint a BRDM-2MS gépek is!

Szerbia bemutatja a T-72MS harckocsit

A T-72 története elég messzire nyúlik, hiszen 1973-ben rendszeresítették a Szovjet Hadseregben. Azóta természetesen sok változtatás történt, így a mai gépek már jóval harcképesebbek egykori elődeiknél. Az M változatoknak az a különlegessége, hogy a korábbi frontpáncél acéllemezek közé préselt poliuretán felépítését ugyan meghagyták, de a torony a korábbi tömör öntött acél helyett kvarcüveg betéttel készült öntött acélra cserélték. Ezen túlmenően ma már Kontakt-5 reaktív páncélzattal is ellátják, ami jelentősen növeli a védelmet. A modernizáció egyébként nagyrészt az Öböl-háborúban szerzett rossz tapasztalatok indították el, ahol a hasonló korban tervezett amerikai típusok ellen gyengén szerepelt.

Tata dinamikus bemutató – T-72+Leopard 2A4, 2020.07

A hajtásról V–46 típusú V-12 elrendezésű, nedves perselyes folyadékhűtésű, száraz karteres dízelmotor (780-840 LE) gondoskodik.

A BRDM-2MS mindenkinek ismerős lehet, hiszen Magyarország is hadrendben tartotta ezeket jó ideig. A felderítőjármű négykerék meghajtású, a hajtásról a GAZ-41 B-8-as benzinmotorja gondoskodik mintegy 140 lóerejével, szárazon 100, vízben pedig 10 km/h-ás sebességgel képes haladni. Mankókerekes kialakítás jó terepjáróvá teszi. Az alábbi videón látható, hogy ezeknél is volt azért némi fejlesztés:

BRDM-2MS harci felderítő jármű.

Ha már páncélozott gépek, akkor legyen mellé páncéltörő is, Szerbia Kornet típusú páncéltörőket is beszerez. A 9M133 Kornet egy második generációs orosz ember által hordozható páncéltörő irányított rakéta (ATGM), amelyet fő harckocsik ellen használnak. Először 1998-ban állították hadrendbe az orosz hadseregben.

9M133 Kornet

A végére megint harci repülő maradt, hiszen Szerbia a közelmúltban már hat használt MiG-29-es vadászgépet kapott Oroszországból és további négy ilyen típusú vadászgépet Fehéroroszországból.

Horvát Rafale a Szerb MiG-29M ellen – Melyik a jobb?
A szerb légierő új MiG29-esei

A MiG-29 se ma kezdte, hiszen első felszállását 1977-ben teljesítette, és 1983-ban állították hadrendbe, ugyanakkor ezt a gépet is bőven korszerűsítették azóta. Az alábbi videóból kiderül, annak idején miért volt célszerű leváltani Magyarországon a gépet, és közben minden lényeges adat elhangzik:

MiG-29 kontra Gripen – Magyar Légierő, típusváltás okai

A következő részben annak járunk utána, hogy Románia – a telepített és behívott erőkön és technikán kívül – milyen védelmi fejlesztéseket hajtott végre az utóbbi években.

Ajánlott Cikkek