Vélemény Vélemény-cikkeink

Feladták az utolsó kenetet az Egyesült Királyságnak a skótok?

A brit helyhatósági választásokkal egy időben tartott skót parlamenti választásokon jól szerepeltek az az Egyesült Királyságtól való elszakadást támogató pártok. Bár a Skót Nemzeti Párt (SNP) egy parlementi hellyel éppen lecsúszott a többségről – 64 helyet szerzett meg a 129 tagú skót parlamentben -, de törekvései megvalósításához biztosan talál magának megfelelő partnert. Ez pedig elvezethet az Egyesült Királyság megszűntéhez…

Ez persze nem megy egyik napról a másikra, és komoly buktatók is vannak a rögös úton, és nem szabad elfelejteni, hogy egy független Skócia csak akkor áll meg igazán a lábán, ha elszakadást előkészítő tárgyalásokon megnyugtatóan tudják rendezni a gazdasági kérdéseket. Most például az sem teljesen egyértelmű, hogy egy-egy vállalat melyik államhoz tartozna, illetve, azt sem tudjuk pontosan, hogy a változások milyen vállalati költözéseket indítanának be. Gondoljunk csak a Brexitre, ami azt eredményezte, hogy a londoni city félig megüresedett…

Tegyük még hozzá; az ír-kérdés legalább olyan bonyolult, és pillanatnyilag Londonnak épp olyan fejfájást okoz, mint a skótok függetlenségi törekvései. Mostanában valószínűleg sok angol politikus megkérdezi magától, hogy mire volt jó a Brexit…

Kapcsolódó cikkeink

Csütörtökön megszületik Kis-Britannia? – 2021.05.03

A YouGov közvélemény-kutató intézet friss felmérése szerint a 18 és 24 év közötti skótok egyenesen 70%-a igennel válaszolna egy függetlenségi népszavazáson!

Írország újra egyesülhet – 2021.05.09

Újra együtt? Az ír példa – 2021.05.10

Európa határait nem lehet módosítani? Dehogynem hiszen akkor Németország sem lehetne megint egységes. Nagy Britannia pedig most hullik darabokra a szemünk előtt. Belgium is szakadás előtt és Spanyolországban sem nyugodt a helyzet.

De ne rohanjunk előre! A választások után most az a kérdés, hogy kit választ partnernek az SNP. Eddig a Zöldekkel alkottak kormányt, és ha most is ez a terv, a kisebbik leendő kormánypárt (8 helyük van a 129 tagú skót parlamentben) biztosan be fogja nyújtani a számlát a többséget biztosító parlamenti helyeiért cserébe. A megegyezés minden jel szerint megszületik, mert mindkét párt egyértelműen kinyilvánította, hogy szerint azonban brit kormánynak sem demokratikus, sem pedig morális értelemben nincs jogalapja arra, hogy megtorpedózzon egy népszavazási kezdeményezést.

Ez pedig azt jelenti, hogy a Zöldek is támogatják a nagyobbik kormánypárt elszakadási törekvéseit. Nicola Sturgeon az SNP színeiben újraválasztott skót miniszterelnök máris közölte, hogy a népszavazást a ciklus első felében tervezik megejteni, hiszen már ekkor benyújtják az ehhez szükséges jogszabály-tervezetet a parlamentnek elfogadásra. Igen ám, de mégis marad az immár örök kérdés; ügydöntő egy skót népszavazás anélkül, hogy London rábólintana, vagy sem? Márpedig nem valószínű, hogy London bólogatni fog…

London éppen a skótok döntéseivel érvelhet, hiszen a skót decentralizációról szóló törvény szerint (Scotland Act 1998) rendelkezései értelmében ugyan sok jogkört átvett a brit parlamenttől a skótok, de kifejezett kikötés, hogy minden olyan kérdés, amely Skócia és Anglia királyságainak unióját érinti kizárólagosan a brit parlament jogkörébe tartozik.

2014-ben a Scotland Act 1998-nak megfelelően Boris Johnson visszautasította elutasította Nicola Sturgeon kérését, de most a választási gratuláció mellé mégis küldött egy meghívót a skót miniszterelnöknek egy csúcstalálkozóra. Ezek szerint Londonnak fontos az ügy, és inkább megelőzné a bajt, semmint akkor akar majd kapkodni, amikor esetleg már túl késő… Az csúcs témája is erre utal, ugyanis Johnson tájékoztatása szerint az Egyesült Királyság többi nemzetének képviselőivel vitatnák meg az ország kihívásait és keresnének rájuk közös megoldást.

Az tehát biztos, hogy első körben a szavazás kiírását próbálja megakadályozni London, de most úgy tűnik, hogy ez nehéz ügy lesz, mert a skót kormánypártok bejelentése szerint akkor is megtartják a népszavazást, ha nem tisztázott törvényességi kérdések továbbra is nyitva maradnak. Ebben az esetben a döntést a az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bírósága mondja majd ki, és az alapvető kérdés az lesz, hogy a szavazás illeszkedik a skót decentralizációról szóló törvény szabályaihoz, vagy sem.

Szakértők szerint nem egyértelmű ugyan a jogi helyzet, de nem kizárt, hogy végül a legfelsőbb bíróság a skótok javára döntene.

Anélkül, hogy minden egyes fontosabb eseményt kiemelnénk, megjegyezzük, hogy tanulságos történet, hogy miképpen is lesz egy 34 millió négyzetkilométeres területű birodalomból egy mai Magyarországnál alig harmadával nagyobb állam, ami még most is birodalomnak képzeli magát…

Ajánlott Cikkek