Ferdinand Porsche, Győr, négykerékhajtás

Igen, ez így együtt volt akkor, amikor 1904-re elkészült a világ első négykerékhajtásó teherautója! A történetben ugyan bőven vannak nem magyar vonatkozások, de látni kell, hogy a magyar ipar akkoriban ott tartott, hogy ennek az akkoriban igencsak különleges technikai újdonságnak számító gépnek senki más nem vállalkozott – kizárólag a Magyar Waggon- és Gépgyár Győrben!

Borítóképen: A Tlaskal 1905-ben

Bár azt mondjuk, hogy az első magyar automobil a Csonka-féle automobil 1905-ben készült el, de ez inkább úgy igaz, hogy az volt az első olyan automobil, ami a személyautó kategória méreteivel rendelkezett:

Tudni kell azonban, hogy egy évvel korábban a Magyar Waggon- és Gépgyár már jelentkezett egy nem is akármilyen teherautóval! Igen, ez volt a Tlaskal-féle vontató.

Sok helyen Rába-Tlaskal megnevezéssel illetik ezt a gépet, ugyanakkor tudni kell, hogy a Rába védjegyet csak 1913. június elsején – 538-as szám alatt – jegyezte be a Győri Kereskedelmi és Iparkamara áruvédjegylajstromozó hivatala. Persze ez nem zárja ki azt, hogy korábban is használták névként! Csak a tények kedvéért a Rába, mint márkanév csak 1965-től jelent meg, a vállalat ekkor vette fel nevébe is a folyó nevét.

Megjegyzendő, hogy a Csonka-féle automobilok is Győrben készültek, így ha az elsőség kérdése vitatható is a típusokat tekintve, a gyártó esetében nem lehet vita.

De most akkor nézzük, hogyan keveredett a történetbe Ferdinand Porsche, aki akkoriban a Magyar Waggon- és Gépgyár alkalmazásában állt, mint Ludwig von Tlaskal-Hochwall tervező megbízottja. De hogyan vezetett el Porsche útja Győrig a gyár Automobilosztályáig? Nos, a magát osztráknak tartó, később világhírnévre szert tevő nagy autóipari figura élettörténete alapján azt mondhatjuk, hogy könnyen lehet;

Ferdinand Porsche nem lett volna világhírű mérnök, ha nincs a Magyar Waggon és Gépgyár felhívása, ami Porsche győri munkáját alapozta meg:

„Vállalatunk 1903 óta foglalkozik járművek (gépkocsik) gyártásával, miáltal első automobilgyár Magyarországon, amely részt vesz a járműipar kifejlesztésében, Stoltz-gőzautók, és katonai vontatók gyártásában.”

A hirdetés eredetileg német nyelven íródott, így persze nem volt nyelvi problémája Ludwig von Tlaskal-Hochwall hadmérnöknek (akit sok forrás Tláskál Lajos néven említ), aki azt a Porsche-t kérte megbízottjának, aki akkor már a K.u.K. Hofkutschenfabrikant (udvari kocsigyártó) vállalatnál megalkotta az első Porsche-Lohner villanyautót, majd pedig a Mixtwagent – ami egy soros hibrid rendszerű autó volt, és amin a Kaisermanöver hadgyakorlaton Ferenc Ferdinánd trónörököst utaztatta.         

Itt jegyezzük meg, hogy Porsche világhírét később a VW Bogár alapozta meg, ami nem jöhetett volna létre egy bizonyos magyar mérnök nélkül…:

Porsche tehát ekkoriban már szakmai körökben elismert szakember lehetett – még ha a nagyközönség nem is igazán ismerte nevét -, Győrbe tehát nem egy „nyeretlen kétéves” érkezett meg személyében!

Akkor mégis, miért írjuk, hogy Porsche lehet, hogy nem lett volna világírű mérnök, ha nincs a győri munkája? Nos, itt derülhetett ki számára, hogy a villamos meghajtású automobilok a kor akkori technikai színvonalán igencsak behatárolt az alkalmazhatósága… De miért pont őt választotta Tlaskal?

Nos, a Mixtwagen összkerékhajtású volt, így lehetett tapasztalata ezen a téren. Akkor miért állítjuk, hogy a Magyar Waggon és Gépgyár Tlaskal nevű gépe volt az első négykerékmeghajtású teherautó? Nos, mert Porsche autóin agymotorokat használt, így a hajtás nem mechanikus közvetítéssel jutott el a kerekekhez!

Ezt a hajtási módot ma igen haladónak tekintik, ugyanakkor a győri mechanikus megoldás jó 100 évre háttérbe szorította az elektromos hajtást.

Pontosabban 99 évről van szó, legalábbis, ha a cégiratokat vesszük alapul, ugyanis a Tesla 2003. július 1.-én kezdte meg vállalati működését. De vissza történetünkhöz! A Tlaskal tehát elkészült, és ha már elkészült, akkor alkalmazták is.

A gép alkalmazásának egy igen meglepő formája volt a tábori, gyorsan építhető vasúti vágányokon vontatási feladatokra kissé átalakított Tlaskal, aminek első futóműve alá egy forgózsámolyt (vagy hasonló szerkezetet) építettek, így a sín pontosan megvezette a teherautót:

A motor egyébként nem volt túl erős, de a mindössze 40 lóerő hatékony átviteléről a négykerékhajtás megfelelően gondoskodott. Ahogy a fenti képen több vagont húz a Tlaskal, úgy ezt alkalmazták a közúton is, az első példányhoz mindjárt öt pótkocsi is készült! Gondoltak a szűk hegyi utakra is, így a gép – vontatmányával együtt! – képes volt 20 méteren belül megfordulni, és a komolyabb szerpentinek leküzdésére felszerelték elől és hátul is csörlőkkel, amelyek segítségével a Tlaskal felhúzhatta magát és vontatmányát.

És akkor most jöjjön az igazán nagy dobás! A gép nem csak hogy négykerék meghajtású, hanem négykerék kormányzású is volt!

Győrben 10 darab készült a Tlaskalból, majd a Skoda átvette a további gyártást, és a cseh gyártó is legyártott – enyhén módosítva – 15 darabot ebből az igazán komoly technikai kuriózumból!

Így került tehát a négykerékhajtás a Skodához, és így maradt le arról az Austro-Daimler, amely – másokkal együtt – nem vállalta a gép megépítését, mert túl nehéz technikai feladatnak vélték…