Film és hang szinkronban Magyarországon: kié az elsőbbség?
Az első felvételt, melyen a hangeffektusok és a zene mellett párbeszédek is hallatszottak, a Warner készítette, és 1927. október 27-én mutatták be. Címe „A jazzénekes” volt, és a különböző dalok mellett a főszereplő közönséghez intézett egyetlen mondata, valamint egy rövid párbeszéde az anyjával is hallható volt. Nem kellett hozzá sok idő, a hangosfilm megjelent Magyarországon is, – és valami hihetetlen sikert hozott!
Borítóképen: „Az első Magyarországon készült beszélő film” – 1930 május 25.
Ez tehát az első? Ahogy vesszük, ugyanis a ma is használt fényhangos eljárással 1929-ben készült az első hangosfilm, ez tekinthető tehát “az” elsőnek: Applause, rendezte Rouben Mamoulian, a magyar Zukor Adolf Paramount Pictures nevű cégének vállalkozásában.
Van tehát magyar vonatkozása a dolognak, ahogy azt is pontosan tudjuk, hogy Mihály Dénes a technológia területén dolgozott – többek között – a hangosfilmért:
A borítóképen látható film, a Nevető Budapest bemutatójáig tehát mindössze 3, vagy ha úgy tetszik 1 év telt el azóta, hogy hangosfilm egyáltalán megjelent. És ha már fentebb az elsőség kérdése felvetődött, akkor itt sem volt ez másként.
Az első magyar hangosfilm büszke titulussal ugyanis a Kék bálvány című, 1931-ben bemutatott egész estét betöltő fényhangos eljárású magyar film volt.
Miért tartják ezt így? Nos, valószínűleg a technológia miatt, na meg azért, mert ez valódi játékfilm volt, míg a Nevető Budapest rögzített kameraállás melletti színházi – pontosabban színházat utánzó műtermi – felvétel volt.
És akkor ott van az a film, ami tulajdonképpen egyfajta átmenetet jelentett; a „Csak egy kislány van a világon”-hoz utólag pár hangos jelenetet is forgattak 1929-ben, így ez egy vegyes, átmeneti film, ami magán hordozza a némafilm minden jellegzetességét, de egy-két zörejt, és szót, valamint zenét is rögzítettek hozzá – utólag.
Hogy kié az elsőség, és mit is jelent ez, talán nincs is komoly jelentősége, de azt tudjuk, hogy a ’30-as években valami olyan fergeteges fejlődés ment keresztül a magyar filmgyártásban, hogy olyat ritkán látni, és szép lassan kiszorultak azok a német és francia cégek, akik eleinte filmjeiket leforgatták magyarul is, csak hogy megtarthassák pozícióikat a piacon…
És kasszasiker követett kasszasikert!
