Fiume: halászfaluból kikötőváros!
1873. június 23. A Déli Vasút eléri Fiumét, így a horvát város Magyarország egyetlen tengeri kikötőjévé válik. Az igaz ugyan, hogy Horvátország csak perszonálunió révén tartozott Magyarországhoz (önálló államigazgatással rendelkezett), de igen fontos szerepet töltött be!
Borítóképen: Fiume (Rijeka) kikötője és a pályaudvar
Ennek oka, hogy a nemzetközi kereskedelem ebben az időszakban bontakozik ki, ha úgy tetszik, a globalizáció első lépéseit ekkor teszi meg az emberiség.
Márpedig az akkori fejlődésben Magyarország is részt kíván venni, és részt is vesz, hiszen a kiegyezés után lehetőség nyílik az ipar fejlesztésére – még akkor is, ha Bécs ezt a törekvést rendre szabályozni próbálja…
A csatolt cikkek jól bemutatják a kort, és pontosan szemléltetik, hogy milyen körülmények között igyekezett az ország a világ vezető hatalmai mellé felzárkózni. Mert az igaz ugyan, hogy a Magyar Királyság területén gyakorlatilag minden feltétel adott volt, nyersanyag, mezőgazdasági területek, és megvolt az élőerő is, de a nemzetközi kereskedelmi vérkeringéstől elszigetelten nem tudott volna olyan gyorsan fejlődni, mint ahogy akkoriban történt.
Mi most kicsit visszamegyünk az időben – pontosan 100 évet -, és megmutatjuk az Első Katonai Felmérés térképén, hogy 1873-1874-ben Fiume milyen képet mutat:
Vissza újra a vasút átadásának idejére! A Harmadik Katonai Felmérés térképe 1869 és 1887 között készült – pontosabban, az a részlet, melyen Fiumét mutatjuk, biztosan 1873 után, hiszen már látható a vasút, és az is igencsak szembeötlő, hogy a kikötő igen sokat fejlődött, és képes volt az akkori tengerjáró hajók fogadására is! Íme:
És akkor jöjjön egy térkép 1910-ből, amikor már tényleg minden magvolt ahhoz, hogy egy igen komoly terngeri kikötő legyen Fiume!
Nos, a magyar tengeri kapcsolat olyannyira fontos volt, hogy a jelentős fejlesztéseket a magyar állam és a magánvállalatok vitték véghez, így alakulhatott ki a ma is ismert kép, ami fogad minkat, ha Rijekába utazunk.
