Frohner és Pásztélyi? Ha motorkerékpár vagy karosszéria, netán motorcsónak kell!
Mit építettek a Fáy utca 9-es szám alatti üzemben a ’20-as években? Saját tervezésű motorcsónak, szintén saját tervek alapján épített motorkerékpár, melyeket a saját fejlesztésű és gyártású motor hajtott, de karosszáltak is, és elsőként itt készítették Magyarországon a francia Weiymann bőrkarosszériát.
Borítóképen: „Kübek József, a Senior Tourist Trophy második helyezettje, kis 346 kcm. oldalt vezérelt Frohner-Pásztélyi gépen. Kübek, aki minden defekt nélkül állotta végig a versenyt, Bosch-mágnest, Bosch-gyertyát, AMAC- karburátort, Coventry-láncot, Firestone-pneumatikot, Sturmey-Archer sebességváltót, Rex-benzint és Castrololajat használt” – 1926
Érdekes módon a történet hölgyekkel kezdődik, ugyanis Dr. Frohner Román és Pásztélyi András hölgypartnereikkel már a múlt század ’10-es éveiben részt vettek az akkor népszerű, bár igen kevesek számára elérhető túrautakon.
A túrautak akkoriben jöttek divatba:
Ha minden igaz a két hölgy a két úr testvére volt, a túraautózások során pedig a két úr pedig egymás testvérét vitte magával, akik, mint utas és mint vezető is szerepeltek a nevezési listákon.
Pásztélyi András okleveles gépészmérnök volt, tehát a műszaki alapok bőven megvoltak, a két barát ezért úgy döntött – miután mindketten a motoros gépezetek rajongói voltak -, hogy céget alapítanak. 1923 decemberében alakult meg a Frohner-Pásztélyi Automobilművek a bevezetőben említett angyalföldi telephelyen.
A fenti kép bizonyítja, hogy a telephely még ma is nagyon hasonló lehet – csak éppen rettenetesen elhanyagolt… -, mint akkor, amikor itt építette meg a saját tervezésű motorkerékpárját a Frohner-Pásztélyi Automobilművek azzal a motorral, amit Engelmayer János üzemvezető konstruált.
A motor 1925 és 1926 között készült, és mint a borítókép is bizonyítja, remek sportsikereket ért el, de a statisztikák szerint mindössze két darab került eladásra, azaz a valódi sorozatgyártás soha nem valósult meg.
Egy hirdetés 1927-ből:
Ezzel együtt a vállalat létezett, leginkább javítással, karosszálással foglalkozott, és más gyárak beszállítójaként tevékenykedett. 1927-ben, a budapesti hetedik nemzetközi autókiállításon remek standot állítottak össze:
A kiállításról a korabeli sajtó (Autó, 1927. évi 12. száma) így írt:
„Az északi kapu közelében látjuk a Frohner dr. és Pásztélyi-karosszéria-művek standját, ahol a kiváló magyar gyár hétüléses csukott Weymann-rendszerű szedánt állít ki Delaunay Belleville alvázon és két darab remekbe készült torpedókarosszériát egy-egy Sizaire és Itala-alvázon.”
Sajnos ezt a vállalkozást is elsöpörte a gazdasági válság, így sem motorok, sem motorcsónakok nem készültek többé, de a hely még ma is emlékeztethet a valamikori műhelyre. És mi lett a sorsa a legyártott motoroknak? Nos, ezt tudjuk erről;
2011-ben megjelent a sajtóban, hogy a debreceni Nagy Sándor tulajdonában van egy 1924-es gyártású Frohner-Pásztélyi (FP) motorkerékpár!
A továbbiakban már csak a végrehajtási eljárással kapcsolatban merült fel a cég neve, és ezekből a hírekből kiderült, hogy nem csak a cég javaira történt végrehajtás, hanem a tulajdonosok magánvagyonára is… A telephelyen működött a ’40-es években előbb a Czirer Autóüzem, ahol Opel tehrautókat is értékesítettek, aztán a Tempo motorszalon, de a Mezógazdasági Olajkereskedelmi Rt. is ide volt bejelentve, ahogy a General Árukereskedelmi Rt. is, a háború után a MOGÜRT folytatott kereskedelmi tevékenységet itt, alkatrészeket és gépjárműabroncsokat árultak, és aztán még sokan jöttek és mentek, manapság viszont mintha nem használnák.
