Fraknó vára
Ha ma rátekintünk a térképre, olyan helyet, hogy Fraknó nem találunk. Sem az ország mai területén, sem pedig azon túl… Olyat azonban igen, hogy Forchtenstein (1972-ig Forchtenau), ami Burgenlandban található. Miután azonban ez a két név valójában műszó, mi inkább a Fraknó elnevezést használjuk a településre – ami egy kis falu – a terület megnevezésére pedig inkább az Őrvidék nevet használjuk.
Borítóképen: Fraknó vára
Kis kitérőként említjük, hogy ilyeneket is lehet olvasni egyes helyeken:
„Bár egykor Magyarországhoz tartozott, még sincs hivatalosan elfogadott magyar elnevezése, mivel soha nem alkotott egységes közigazgatási vagy földrajztudományi egységet, kivéve az 1921-ben itt alapított Lajtabánságot.”
Ilyen mérhetetlen blődlit azért talán nem kellene leírni! Nyilván nincs teljesen azonos terület, aminek lenne magyar neve, ugyanis az Őrvidéket vágja ketté a mai határ! Azt meg talán nem kell mondani, hogy Magyarországnak nem volt olyan része, ami nem volt közigazgatási egységbe sorolva, így elmondható, hogy az Őrvidék Moson-, Sopron-, Vas- és Zala vármegyék nyugati része volt!
A történet „legszebb” része pedig az, hogy a háborús vesztes Monarchia (csak a rend kedvéért Osztrák-Magyar Monarchia!) egyik országa, nevezetesen Ausztria hogyan kaphatott területet Magyarországtól, az a mai napig sem igazán világos, még ha vannak is rá jól megfabrikált magyarázatok… De ha már Bécs megkapta a területet, az ott található várakról el is nevezte Burgenlandnak!
A fentieket ma már sokan csak stilisztikai kérdésnek vélik, de a magunk részéről azért fontosnak tartjuk, mert Fraknó várának történelmét mindvégig jelentősen befolyásolta a két ország kapcsolata.
Nem a neveken rugózunk tovább, hanem sokkal inkább meg akarjuk mutatni, hogy milyen komoly jelentősége lehetett a várnak. Neve ugyanis a középfelnémet vohrte (= félelem) szóból ered, magyar neve a németből való. De az ugye egyértelmű, hogy a német eredetű szónak kik voltak az értelmi szerzői? Hát biztos nem eleink, viszont úgy tűnik, hogy itt volt mitől félnie az ellenségnek!
A templom mögötti hegyen a Hausbergen nagy méretű 13. századi vár nyomai látszanak, melyet a hainburgi béke értelmében rombolhattak le a 13. század végén. Ez a vár lehetett az aragóniai eredetű Nagymartoni grófok első vára.
Fraknó várát 1317 után építették a Nagymartoni grófok. 1398-ban Luxemburgi Zsigmond hűtlenség miatt elvette és a Kanizsaiaknak adta. 1400-ban már újra a Nagymartoni grófoké volt. 1445-ben Nagymartoni VI. Albert osztrák hercegnek adta zálogba, aki aztán az örökösöktől a tulajdonjogot is megszerezte, így a Habsburgoké lett.
Mátyás 1488-ban visszaszerezte. 1491-ben a pozsonyi béke Ausztriához csatolta, 1605-ben Bocskai és 1619-ben Bethlen hadai is sikertelenül ostromolták, de 1626-ban mégis visszakerült!
1622 óta az Esterházy család birtoka. Esterházy Miklós és Pál 1635 és 1660 között a régi falakat elbontatta, és helyére kétemeletes várpalotát építtetett. Csak az öregtorony maradt meg a régi várból, amelyre emeletet húztak. Az Esterházy család később a kényelmesebb kismartoni kastélyba költözött, bár a vár ma is a család birtoka.
A templomot 1655-ben újjáépítették, katolikus plébániáját csak 1660-ban alapították újra. 1695-ben Esterházy Pál herceg szervitákat hívott a templom gondozására, akiknek kolostort is épített itt.
