Ganz-Jendrassik motor készül!
A Ganz a múlt század 20-as éveire már igen kiterjedt termékpalettával rendelkezett. Addigra már több vasúti villamosítási feladatot megoldottak – köztük olyan összetett feladatokkal, mint a Valtellina vasút, ahol az energiatermeléstől a vonalkiépítésen keresztül a vasúti vontatók gyártásáig és leszállításáig mindent a Ganz végzett el -, de az egyiptomi vízművek berendezésit is a Ganz szállította, és részben a gyár a kivitelezési munkákban is részt vett, és persze ott voltak a dízel hajtású vasúti szerkezetek.
Borítóképen: IV Jm 130 típusú Ganz-Jendrassik-motor, melynek teljesítménye 600-1000 fordu latnál 28-48 LE – 1930
A Ganz még 1900 körül megalkotta azt a mesterművet, ami méltán emelte kora legnagyobbjai közé. A Valtellina vasút, és annak energetikai rendszere, na meg a vontatói mind-mind a Ganz kiválóságát bizonyították! Úgy, hogy a világ más ipari konglomerátumai nem vállalták a munkát a feladat összetettsége miatt…:
Az első nagy világégés után más helyzet állt elő. A Ganznál rájöttek, hogy a nagy alapanyag-igényű beruházások az ország akkori helyzete miatt nem vállalhatók, de a magyar mérnöki teljesítmény még mindig bőven versenyképes az olyan feladatot tekintve, ahol magas hozzáadott értéket képvisel a szellemi munka. Bár komoly méretű gépeket állítottak be például Egyiptomban, de a vállalt munka díjazásában a szellemi teljesítmény nagyobb értéket képviselt:
Ezek egyedi tervezést és kivitelezész igénylő munkák voltak, melyeket megintcsak nem vállaltak szívesen más nagyvállalatok, de a Ganznál tudták, hogy a tömegtermelésben is komoly potenciál van. De csak akkor, ha olyan terméket gyártanak, ami jó minőségű, de ezzel együtt mégsem túl drága, viszont minőségi! Ilyenek voltak a Ganz-Jendrassik motorok is, amiben szintén igen komoly szellemi hozzáadott értéke volt:
Nézzük tehát, hogyan készültek ezek a motorok! Helyesebben; előbb meg kell említeni, hogy a Ganz korábban is gyártott motorokat, ugyanis már az 1890-es évek vége felé is Báni Donát tervei alapján készültek. Már ezek a motorok is jó nevet szereztek a gyártónak a világban, de a nagy áttörést a Ganz-Jendrassik motorok gyártásba vételével érték el.
Alapvető cél volt – és ezt el is érték! -, hogy a motorok valódi szériagyártásban készüljenek, mert ez volt az egyik alapfeltétel ahhoz, hogy elérhető áron tudják kínálni.
Fontos tudni, hogy az öntvényeket, a különleges anyagokat igénylő szerkezeti elemeket – dugattyúk, hengerek – a gyár maga készítette, nem támaszkodtak beszállítókra a félkész, vagy köztes alkatrészek terén. A dízel hengerfejek csoportos megmunkálásával érték el az azonos méreteket és kialakítást:
A nagy szériában gyártott motorok alkatrészeit a kicserélhetőség biztosítására különleges készülékek segítségével munkálták meg. A megmunkált illesztési felületek méreteit még a legnagyobb egységeknél is igen pontos kaliberekkel ellenőrizték, hogy a szerelésnél az utólagos megmunkálásokat kiküszöböljék. Ezt egy külön teremben végezték:
A Ganznál úgy tartották – mint ahogy ez igaz is! -, hogy a motor lelke a pontosan megmunkált henger, ezért az akkoriban Amerikában bevezetett eljárásnak megfelelően már nem csak köszörülték a hengereket, hanem csiszolták is. Ezzel az eljárással a gyártási pontosságot 0,01 mm-ig sikerült tökéletesíteni.
A szériában készített darabok a raktárba kerültek, amelyek a pontos megmunkálás miatt tetszőlegesen összeépíthetők voltak (persze az azonos motortípusra vonatkozóan!), a raktárakból pedig vagy a szerelés alatt álló motorokhoz kerültek a műhelybe, vagy pedig mint tartalékalkatrész a világ több pontján már létező képviseletekhez kerültek.
És mik készültek itt? Íme:
A motorok összeszerelés után a próbaállomásra kerültek. Itt minden egyes motort üzembe helyeznek és beállítottak a szavatolt teljesítményre és fogyasztásra. A motorokat azonkívül még beállításuk után teljes terhelés mellett huzamosabb ideig bejárattták.
A próbaállomás után a motorok a festőműhelybe, utána pedig a csomagolóhelyiségbe kerültek, ahonnan elszállításuk történt.
Kisebb motorok előkészítése elszállításra
Nos, így ment ez akkoriban, 1930-ban. Aztán jött – többek között – ez a csoda:
