Ganz: világhódító 7.500 négyzetméter

Ganz Ábrahám Svájcból érkezett hazánkba, és 1844-ben hozta létre első öntödéjét Budán. Bár nem magyarnak született, de magyarrá lett, amit az (is) bizonyít, hogy a Szabadságharc idején „Ne bátsd a magyart!” felirattal ellátott ágyúcsöveket öntött a honvédők számára, amiért Haynau hat heti fogságra ítélte…

Borítóképen: Ganz öntödéje Budán a mai Ganz utca és a mai Bem József utca között területen

Már az öntöde megalapítása előtt is gyakorolta tanult szakmáját – de még házi keretek között -, nyomdai préseket, mérlegeket, mezőgazdasági gépeket és épületdíszeket készített, ezeket a gyártmányokat 1842-ben az iparmű kiállításon mutatták be. Egy évre rá egy öntés során súlyos sérüléseket szenvedett, minek következtében elvesztette jobb szeme világát.

„A fél szem oda, de az öntés sikerült!” – mondta állítólag a munkáját egyre tökéletesítő Ganz.

Munkája eredményeként fejlődtek ki szerény üzeméből az idők során az ismert Ganz vállalatok. A túlfeszített munka és családi problémái idegrendszerét kikezdték. 1867 decemberében a Dunán túl korán kezdett el zajlani a jég, emiatt le kellett állítani a hajózást, mely megbénította az üzemét és emiatt a gyáros nem tudta teljesíteni a határidős szállításokat.

Minden bizonnyal ez is közrejátszott a tragédia bekövetkezésében, de az is, hogy egy örökletes betegségben meghalt a fivére, Konrád. Ganz érezte, hogy neki is ugyanaz lesz a sorsa. 1867. december 15-én öngyilkosságot követett el: palotájának egyik emeletéről levetette magát, és szörnyethalt.

Természetesen ebből a vállalkozásból nőtt ki a Ganz gyárak egész sora, melyek a legkülönfélébb iparágakban tevékenykedtek, de mi most visszamegyünk egy kicsit az időben! 1862-ben járunk, amikor a korábbi kis üzemet, amit 1844-ben indított el, már bővíthette, és ekkoriban már gyártásban volt az a termék, amivel először tarolta le a világot a bővítéssel együtt is csak 7.500 négyzetméteren tevékenykedő gyár!

Nem, még nem a kéregöntésű, rovátkolt hengerekkel dolgozó hengerszékről van szó, az majd csak 12 év múlva került bemutatásra, hála Mechwart András zsenialitásának.

Itt és most a kéregöntésű vasúti kerekekről van szó, melynek szabadalmát 1853-ben jegyezte be, akkor készültek el az első olyan darabok, amelyekkel már elégedett volt. Az eljárás – miszerint az öntvény, vagy annak egy részének hirtelen lehűtésével acélkemény felületet nyerthetünk – már 1812 óta ismerték az angol John Burn jóvoltából, de Ganz Ábrahám fejlesztette az eljárást tökélyre, hiszen ő antimon alkalmazásával egyenletes minőséget, nagyobb keménységet ért el, és tömeggyártásra alkalmassá tette!

Ganz jó marketinges volt, hiszen Bécsben azt ajánlotta a vasúttársaságoknak, hogy ingyen biztosít általa gyártott vasúti kerekeket két évre, sőt a hibákat, vagy az esetleges károkat is megtéríti.

Ezzel egyrészt piacot szerezhetett, másrészt tapasztalatokat arra vonatkozóan, hogy miként lehet tökéletesíteni a kerekeket. A kerekek minden bizonnyal beváltak, és így talán nem is meglepő, hogy Ganz érmet nyert az eljárásával készült vasúti kerékkel a párizsi világkiállításon!

Itt indult az igazi világhódítás! Alig 9 év alatt máris 59 európai vasúttársaságnak szállított, a gyárban pedig évente bőven több, mint 40.000 kéregöntésű vasúti kerék készült!

Így történt, hogy Ganz Ábrahám neve és mindössze 7.500 négyzetméteres gyára Európa-szerte ismert lett, mint a minőség és a megbízhatóság jelképe!