Garázstörténelem? Nem! Garázs és történelem – 1. rész a ’20-as évek végéig
„A Magyar Automobil Klub f. hó 9.-én <…> egy önálló helyiséget rendez be s az automobilok elhelyezésére garage-t nyit” – írta a Sport-Világ 1901. évi 48. száma. Alighanem ez volt az első ilyen kezdeményezés, még akkor is, ha kocsiszínek már voltak, hiszen azok nem kifejezetten automobilok számára készültek.
Borítóképen: Iparcsarnok, az első önálló magyar automobilkiállítás, Metropol garázs, Bárdi József standja – 1925
Azt nem tudjuk, hogy végül mikor építették meg a klub garázsát, de úgy gondoltuk, hogy adunk egy kis összefoglalót azokról a garázsokról, melyek képeken fellelhetők. Azt gondoljuk ugyanis, hogy a garázsok időrend szerinti „megidézése” történelmi lenyomatot is adnak.
Kivel is kezdhetnénk, ha nem Bárdi Józseffel? Nos, a Bárdi család tagjai generációkról generációkra vitték, és a mai napig viszik tovább a Bárdi József alapította cég hagyományait. 1895-ben Budapesten, az akkori Gyár utcában indult a vállalkozás története egy gumiáru, varrógépalkatrész és kocsilámpa üzlet megnyitásával. 1905-ben Bárdi József kiadta első alkatrész-katalógusát, melyre a Monarchiában ezelőtt senki nem vállalkozott.
A következő garázs egy ideiglenes építmény, méghozzá Ó-Tátrafüreden, ahol a kép tanúsága szerint a túrút résztvevői éppen Budapest felé indulnak:
Igen, máris egy történelmi vonatkozás: ebben az időben az indulás helye közlében volt a magyar határ, de a határ mögött nem Lengyelországot találhattuk abban az időben, hanem Galíciát, ami akkor az Osztrák–Magyar Monarchia de facto autonóm tartománya volt. 1914-ben az orosz seregek nagyobbrészt elfoglalták, hogy aztán 1915-ben meg az oroszokat verjék ki onnan a német-magyar-osztrák csapatok. 1918-ban ez a terület, Nyugat-Galícia az újjáalakult Lengyel Köztársaság része lett.
Da haladjunk tovább! Pontosabban visszatérünk Bárdi Józsefhez, hiszen az első nagy világégés során Reiman Gyulával megalapítják a Royal Automobil Garage Rt. nevű céget, ami főleg, mint a Renault képviselete szerzett magának hírnevet, a javítóműhelyt pedig a Lehel út 25. szám alatt kapott helyet.
Reiman Gyula élettörténetét egy minisorozatban írtuk meg:
Bárdi kilépett a Bárdi József Automobil Rt.-ből – ami akkorra a Magyar Ruggyantagyár érdekkörébe került -, és 1924-ban a Lehel úti telepet továbbfejlesztve, Metropol Garage néven megnyitotta új vállalkozása épületeit. Igen, épületek, mert a Lehel úton voltak az irodák, és két szinten lakások is, az épület mögött pedig a műhelyek, és egyszerre 200 darab gépkocsi elhelyezésére volt alkalmas (csak egy részük, mintegy 40 darab kapott fedett helyet).
A Magyar Steyr – ami 1926-ban alakult meg – 1928-ban átvette a cég tulajdonjogát, vele együtt pedig a telepet is, és további 20 évig itt is működött a vállalat.
Az államosítás persze itt sem maradt el, így az épületet a IV. számú Autójavító Vállalat vette át. Íme egy kép 1957-ből, alatta pedig a mai kép – igen a valamikori Metropol Garage épülete helyén foghíjtelek éktelenkedik…:
De nagyon előreszaladtunk, most lépjünk vissza kicsit az időben! A város egy másik pontján szerencsére legalább az épület megvan, és a jelek szerint az autózáshoz köthető tevékenység nyomaira is bukkantunk! Igen, ez a Cyclop Garage!
A történet 1924-ben indult, a folytatásról pedig alábbi cikkünkben számoltunk be:
És most utazzunk Pécsre, hiszen itt alapította mag Varga Gyula a Varga Gyula Autókarosszéria- és Kocsigyár elnevezésű vállalkozását, ami igencsak igényes karosszériákat gyártott, de szervizelést is vállaltak, na meg egy benzinkutat is üzemeltettek!
Ha már benzinkút… A fenti kép készültének évében számoltak be a lapok arról, hogy a Petra Olaj és Petróleum Rt. immár három teljesen modernül berendezett, a kor igényeinek tökéletesen megfelelő automobil centrumának irányítója lett. Történt ugyanis, hogy a Királyi Magyar Automobil Club hivatalos benzinszállítója érdekkörébe vonta a City- és Club-garázsokat az addig is tulajdonában álló Uránia mellé.
Fontos látni, hogy míg egyes vállalatok a nagy telepek kiépítésén fáradoztak, addig voltak olyanok, akik úgy terjeszkedtek, hogy több kisebb egységet fejlesztettek, és/vagy szereztek meg városszerte, és azt is látni kell az utolsó képen, hogy akkoriban már autókölcsönzési szolgáltatást is nyújtottak! Lehet, hogy jobban csinálták, mint utódaik hozzávetőleg 40 év múlva, 1965-ben…:
Ha már a nagy telepek és a kisebb, de több egységre kiterjedő hálózat szóba került, látogassunk el a Magyar királyi Posta központi járműtelepére, mindjárt 1926-ba! Igen, az Egressy úti központi járműtelepén is épült egy garázs, méghozzá nem is akármilyen léptékben…
Csak az üvegtetővel fedett terület 8×96 méteres, a voltaképpeni garázsok pedig 8-10 méteresek, a belső udvar mentén, magasságuk pedig 4-4,5 méter – mindez három szinten!
Az épületről és építéséről egy későbbi cikkünkben számolunk be, a lényeg azonban az, hogy a ’20-as években bizony elég komolyan bekezdtek eleink! Egy kis előzetes:
Folytatjuk!
