Gondolta volna, hogy a Pálpusztai majd’ 130 éve az ínyencek kedvenc eledele?
Ha megkérdeznénk bármelyik honfitársunkat arról, hogy melyik a legbüdösebb magyar élelmiszer, szinte biztosan rávágná, hogy a Pálpusztai sajt. És igen, nincs ezen mit szépíteni, ez a sajt jellegzetesen büdös. És ez nem véletlen!
Borítóképen: Amikor már folyós…
A pálpusztai sajt felületén ugyanis egy erősen fehérjebontó baktériumtenyészet hozza létre a vörösesbarna nyálkás bevonatot. És ez bizony ugyanaz a baktérium, ami az emberi bőrön is található. Részben ennek is köze van az ember testszagának kialakulásához…
Nem túl bizalomgerjesztő, ugye? A magunk részéről nagy rajongói vagyunk ennek a sajtféleségnek, de megértjük, ha vannak, akik nem kedvelik – éppen meglehetősen „érdekes bukéja miatt. És hogy mennyire igaz, hogy ez egy jó sajt, mit sem bizonyítja jobban, mint hogy;
A Nemzetközi Gasztronómiai Akadémia 1993. októberi rendezvényén, a Pármában megrendezett II. Európai Gasztronómiai Napokon, igen erős nemzetközi mezőnyben a kiválasztott sajtok kategóriájába került és aranydiplomát nyert.
De honnan ez a jellegzetes, kifejezetten magyar sajt? Nos, az eredet Belgiumba vezet, az első Limburgert szerzetesek készítették a belga Liège tartomány kolostoraiban, az akkori Limburgi Hercegségben a 13. században. Eredeti alakja lapos, kocka, súlya kb. 1 kg. A sajtot később rúd alakúra készítették.
A Pálpusztai a legkisebb limburgi jellegű sajt, ez pedig azért fontos, mert így igen rövid az érési idő, aminek során kívülről befelé érik, és a tárolás ideje alatt akár folyóssá is válhat!
Mostanság már tökéletesen záró csomagolásban hozzák forgalomba, amiről kedvenc piaci árusunk azt mondta, hogy sokkal jobb, és részben a forgalmazók nyomására váltották le a papír alapú csomagolást, ugyanis a sajtpultban totálisan eluralkodott a szaga, ezért voltak, akik nem vásároltak ott, ahol Pálpusztai is volt a pultban. Hogy ez mennyire igaz, nem tudjuk, de most nézzük meg, a magyarországi történetet!
Heller Pál az 1890-es években alapította meg sajtgyárát Budapesten a Kerepesi úton. Ez volt a Derby Sajt- és Vajtermelő Rt. Itt alkották meg a Derby és a Pálpusztai sajtot is.
A Kerepesi úton van Pálpuszta? Nem, Pálpuszta biztosan van valahol az országban – nem néztünk utána, de lehetséges -, ugyanakkor, ha van is ilyen helység, annak semmi esetre nincs köze a sajthoz!
A Pálpusztai egy márkanév ugyanis, amit Heller Pál saját keresztnevéből kreált!
Kezdetben egyébként a Pálpusztai juhtejből készült, később, a sok tejet adó tehénfajták és a fejőgépek elterjedésével tértek át a gazdaságosabb tehéntejre. A pálpusztai sajt a két világháborút is átvészelte.
Egyes vélemények szerint már a Pálpusztai sem a régi, de az a helyzet, hogy ezt inkább csak a „régen minden jobb volt!” gyakran hamis következtetésekre vezető hozzáállás eredménye, ugyanis az élőflóra okán – ami bizony nem lehet más! – ez egész egyszerűen lehetetlen!
Talán több ideig kell érni hagyni, és szagban, valamint állagban is olyan lesz, mint régen, amikor a lassabb szállítás és a melegebb helyen történő tárolás miatt a sajt már a boltban „elindult”!
Igen, a gyártó története a „szokásos”; a családi vállalat, ami igen jó működött, végül az államosítás sorsára jutott, majd a ’90-es évektől a nagy állami vállalat becsődölt, de aztán kisebb méretekben folytatódott a gyártás… Mi most ebből csak egy mozzanatot idézünk a Kossuth Népe 1947. március 3.-i számából:
„Az államügyészség mintaosztálya vádindítványt adott ki a Derby sajt- és vajtermelő rt. igazgatója, Wortmann Sándor, azonkívül Heller Pálné, született Schnabel Hedvig ügyvezető igazgató, Vál Pál cégvezető, Grosz Sándor ügynök és Wortmann Dezső raktárnok ellen árdrágító visszaélés büntette miatt. <…> Megállapították, hogy a gyár elsősorban ömlesztett sajtot készít és azt igyekszik minden áron a vevők nyakába sózni.”
Hát igen, ezen a „nyomon” elindulva aztán persze könnyen ellehetetlenítették a vállalatot, és aztán persze jött az államosítás…
De ez ma már történelem, és bár nem szabad elmenni mellette szó nélkül, a lényeg mégis az, hogy ma is gyártják sokak kedvencét, a Pálpusztai sajtot!
