Gőzeke-matek 1870-ből
Miután Watt felfedezte a gőzgépet, hihetetlen fejlődés indult meg, ekkor kezdődött az az ipari forradalom, amit először a gőzgépek hajtottak. Milyen változásokat hozott mindez? Szemléletes példa, hogy az akkor cirka 280 millió főt számláló Európa (Oroszországot is beleértve!) teljes lakosságának a felét kellett volna szövőszékhez ültetni, ha a gőzgépekkel felszerelt angol szövetgyárak termelési volumenét hagyományos, kézi eszközökkel akarták volna elérni. Pedig az angol szövetgyárakban csak 400.000 munkás dolgozott…
Borítóképen: Szántás gözekével 1970-ben
A példa után nem nehéz belátni, hogy ekkor kezdődött el az a folyamat, ami az egyes termékek előállítási költségeit átrendezte: az előállítás/termelés során a teljes termelési ráfordítás egyre kisebb részét képezték az emberi erőforrás költségei.
Kezdetben ez nem jelentkezett a bérek emelkedésében, de hamarosan eljöttaz idő, amikor a jelentős extraprofit okán olyan világnézeti áramlatok jelentek meg, amelyek a profit elosztásának más rendszerét célozták meg. Nem egy ilyen eszmerendszer gyökeredzik az ipari forradalomhoz, de mindegyiknek ez adja gazdasági alapját, és egyik szélsőséges formája a kommunizmus, melyben a munkást, illetve a parasztot illette meg ez az extraprofit, de még a termelési eszközök is!
„Azé a föld, aki megműveli!” – hangzott a jelszó 1945-ben a Nagy Imre által előterjesztetett „a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhöz-juttatásáról” miniszterelnöki rendeletre támaszkodva. A gőzgépek tehát nem csak a termelést, hanem a politikát is alaposan átrendezték, hogy arról már ne is beszéljünk, hogy egész társadalmi rendszereket változtattak meg aztán az ekkor elindult mozgalmak!
De ez itt nem politika, csak azt szerettük volna érzékeltetni, hogy a gőzgépek által elindított ipari forradalom milyen mélyreható változásokat idézett elő. Gyakorlatiasabb példa, hogy megjelent a vasút, így az ipart és a kereskedelmet már a gőzgépek már a gőzgépek repítették egyre magasabb szintekre. Bár az igaz, hogy már az 1810-es évektől gyártottak lokomobilokat is, de a kezdeti időkben csak lassan terjedtek.
Ennek oka pedig egyrészt a földművelők társadalmának idegenkedése volt a meglehetősen nagy és zajos gépektől, na meg az is igaz, hogy a kezdeti konstrukciók még nem voltak képesek versenyre kelni az állati- és emberi erőre alapozott termeléssel. És ennek nem csupán technikai, hanem sokkal inkább anyagi okai voltak!
Csakhogy… Az ipar rengeteg olyan vidéki, a mezőgazdaságban dolgozót vonzott a gyárakba – melyek egy idő után azért mégiscsak jobban fizettek, és nem idényjelleggel alkalmazták munkásaikat -, így aztán a fogyatkozni kezdő mezőgazdasági munkás bére is emelkedőben volt, na meg a hagyományos termelési mód okán az igavonók takarmányozása is egyre többe került.
Közben pedig a lokomobilok, és a hasonló gépek technikai színvonala növekedett, gyártási mennyiségeik okán pedig áruk is csökkenni kezdett.
A nagyobb teljesítmény, a csökkenő ár állt szembe tehát a hagyományos termelési módszerek emelkedő költségeivel, így eljött az idő, amikor megtörtént az átbillenés, és a gőzgépekkel való földművelés olcsóbbá vált, mint a korábbi hagyományos mezőgazdasági termelési eljárások! Igen, ez volt az a pont, amikor a zajosság, az ijesztő méretek, és működés többé nem voltak valós kifogások…
Nézzük tehát a matekot 1870-ből. Miért éppen ebből az évből? Nos, Az első – Angliában összeszerelt – gőzüzemű cséplőgépet 1852-ben Törökbecsén állították munkába. 1861-től hazai gépgyárakban is előállítottak cséplőgépet, amely a 19. század második felében a nagyobb uradalmakban, illetve a nagyparaszti birtokokon már elterjedt.
1870 körül volt tehát az az időszak, amikor a gőzgépek ugyan még újdonságnak számítottak, de már nem volt ismeretlen a mezőgazdaságban.
Ezzel együtt is igaz volt, hogy nálunk mg nagy volt az idegenkedés az új technológia tekintetében… Talán ezért is jelentetett meg egy cikket a Vasárnapi Ujságban cikkét a D.L. jelzéssel jegyző szerző. Tőle tudhatjuk, hogy akkoriban a világban mindössze 3.000 darab mezőgazdasági gőzgép működött. Érdekes, hogy Amerika, Németország, Franciaország mellett Egyiptom is igen korán leadta megrendelését, mindjárt 200 darabra!
Az idegenkedés oka nem csak a zaj és a méretek okozta félelem volt, hanem az is, hogy a gőzgépek kezeléséhez olyan tudásra volt szükség, ami nemigen volt meg a magyar mezőgazdaságban.
Kétségtelen, hogy szakképzett kezelők kellettek ezekhez a gépekhez, de működtetésük egy kicsivel sem volt bonyolultabb, mint a gőzmozdonyoké, amelyeket akkor már egyre növekvő számban alkalmaztak nagy megelégedésre a vasutaknál Magyarországon is. De nézzük azokat a bizonyos számokat!
A Royal Agricultural Society of England 140 farmon, a legkülönbözőbb talajadottságú, 66.000 holdnyi területen folytatott hosszas kísérleteket gőzgépekkel felszántva azokat. A gépek kitűnően vizsgáztak, és az igaz volt itt is, hogy nagy szakértelmet kívántak meg a gépek, de lóerőben a harmada, munkáskézből pedig a felére volt szükség, mint a hagyományos művelés esetén, miközben a föld megművelése jelentősen jobb minőségű volt, és gyorsabban végeztek a műveléssel.
Egy helybőlszántó eke teljes felszereléssel naponta 30 holdat volt képes felszántani!
Ez annyit jelentett költségoldalról, hogy egy 12.000 fontba kerülő 20.000 holdas birtok éves földmunkáját elvégezni, úgy, hogy a gép fenntartási költségei 300 fontot emésztettek fel, ami annyit jelent, hogy 1 holdra 3 shilling – azaz 1 forint 60 krajcár – költség esett éves szinten.
Amerikában Lousianában, illetve Illinoisban működő gépekkel 16-18 mélyen történő megművelése holdanként 2,25 dollár (5 forint) volt 12 hüvelyk mélyen pedig 1,5 dollárba (3 forint 30 krajcár) került. Szászországban, a schlanstedti kincstári birtokokon akkoriban kezdett működni egy gőzeke, mely 14 lóerővel dolgozott, 13-14 hüvelyk mélyen 18 holdat szántott naponta (a barázdák szélessége 20 hüvelyk volt).
8 hüvelyk mélyen művelve a talajt a költség 8 tallér, míg 14 hüvelyk mélyen 3,5 tallér volt holdanként.
Egy ilyen gép, valamint a teljes felszerelés 10.000 tallér volt, az éves költsége – víz, szén, gépészek és napszámosok költségét is beleértve! – 2.620 tallért tett ki. Egy ilyen gépet a művelésre alkalmas 180 napra 7.200 tallér jövedelmet biztosított, így a tiszta nyereség 4.580 tallér volt, azaz a bevétel 45 százaléka volt a nyereség! Mi ez, ha nem extraprofit?
Másképp: egy ilyen felszerelés majd’ két év alatt kitermelte bekerülési árát!
És ez még nem minden! A Royal Agricultural Society of England mérései szerint a gőzekével szántott földek 2 mérővel adtak több termést holdanként! Ezen túlmenően a megtermelt búza minősége is jobb volt, ezt pedig az mutatta meg a legjobban, hogy a gőzekével művelt földekről aratott búza mérőnként 30 krajcárral magasabb áron kelt el a piacokon!
A gőzeke mellett szólt minden, az nem kétséges, de nálunk mégsem terjedt el olyan nagy arányban, mint Angliában vagy Franciaországban, különösen pedig Amerikában. Ennek oka azonban nem a gőzekében, vagy az idegenkedésben keresendő, hanem a magyarországi birtokszerkezetben.
Bár a már említett földreform csak rontott az addigi helyzeten. Miért? Mert a földosztás idején a nagybirtok-rendszert számolták fel, de ez a művelt területek mindössze harmada volt! Azaz: a nagybirtokok koncentrációja közel nem érte el az említett országok szintjét, a birtokrendszer összességében igencsak tagolt volt, sok kisebb birtokkal… A földreform csak rontott a helyzeten, ezért nem csodálkozhatunk azon, hogy nem is olyan sokkal később megindult az erőszakos tagosítás, azaz a nagyobb egybefüggő birtoktestek kialakítása.
De vissza a gőzekéhez! Az akkori gépekkel természetesen nem csak a szántás feladatát lehetett elvégezni, hiszen a gőzcséplőgépeket a lokomobilok kihajtásáról működtették!
A lényeg azonban mégiscsak az, hogy a mezőgazdaságban 1870 körül érkeztünk el ahhoz a ponthoz, hogy betört a mezőgazdaságba is az ipari forradalom, és itt is óriási változásokat hoztak aztán a gőzgépek!
