„Gymkána”, azaz autós ügyességi verseny Magyarországon 1929-ben!

„A Gymkhana egyfajta motorsport, más néven Motorkhana Ausztráliában és Új-Zélandon, és Autotesting az Egyesült Királyságban és Írországban. A gymkhana célja a lehető legjobb idő elérése.” – olvassuk a definíciót. Ehhez képest kiderült, hogy már 1928-ban a budapesti Concours d’Elégance-on rendeztek ilyen versenyt! Sőt a borítókép tanúsága szerint motorral már 0927-ben rendeztek ilyen versenyt.

Borítóképen: A Nyugatmagyarországi Automobil Club által rendezett motoros ghymbana egyik jelenete – 1927

MI most mégsem erről a versenyről írunk, hanem arról a tervről, ami 1929. január 17.-én jelent meg az Automobil-Motorsport című lapban, ugyanis ez már egy olyan pályát mutat be, és olyan szabályokat ismertet, ami a Gymkhana akkori szabályrendszerén alapul.

Ez a fajta autóversenyzés egyébként sok helyen ma is létezik, bajnokságokat rendeznek, de a részletes ismertetés helyett célszerűbb bemutatni egy ilyen verseny, hiszen ebből látható, hogy ez egyfajta ügyességi verseny, de időre megy! Nem drift, még haa videó Japánban is készült:

De nézzük, hogy 1929-ben milyen szabályok mentén alakították ki a pályát Budapesten! Az első feltétel az, hogy kell egy nagy terület, ami hozzávetőleg a futballpálya nagyságú. Ennek felületéről egyelőre nem történik említés, így önmagában ez nem egy nehéz feltétel. De nézzük tovább!

„Mint a mellékelt ábra mutatja, a mellékelt terv szerint 14 akadály áll rendelkezésünkre. A pálya felmeszelendő. Szélessége legfeljebb 200-250 cm. lehet. A pálya széle 30 cm, távolságra kis jelzőzászlókkal tűzdelendő körül. Sorba vesszük azokat a lehetőségeket, amelyek a gymkánában résztvevő automobilista vagy motorkerékpárosszámára adódnak. Attól a pillanattól kezdve, amikor a versenyző elhagyta a starthelyét, idejét mérik. Megjegyzendő, hogy a motorkerékpáros gymkána számára az út szélessége legfeljebb 80—100 cm lehet.”

Az 1-es számú helyen egy asztal áll a pályaszélén. Az asztalon egy tányér van, amelyben egygipsztojás fekszik. A versenyzőnek, anélkül, hogy az 1-es helyen megállna, fel kell emelnie a tányért és hibátlanul le kell tennie a 2-es helyen álló második asztalra. Ha menetközben megáll. 5 jó pontot veszít, míg, ha menetközben elveszti a tojást, ez ugyancsak 5 pont levonást jelent.

A 3-as számnál egy esernyőtartóból kell egyesernyőt kivenni és míg a 4-es számhoz ér, kinyitni, majd összecsukni és a 4-es számnál lévő tartóba újra betenni. Ezalatt a motornak, illetve az automobilnak állandóan haladni kell. Ha megáll, 5 pont a veszteség.

Nem megyünk végig az összes feladaton, de látható, hogy igencsak jól kellett bánni az autókkal ahhoz, hogy teljesíteni tudják – minél kevesebb hibaponttal! – a feladatokat a versenyzők, különös tekintettel arra, hogy akkoriban az autók vezethetősége jelentősen elmaradt a mai szinttől!

„A fentiek mellett az egész útvonalon ügyelni kell, hogy az útjelző-zászlók teljes épségben maradjanak, mert ellenkező esetben minden kiütött vagy eldöntött zászló 5 büntetőpontot jelent. A fentiek mellett még igen sok alkalom nyílhat büntetőpontok szerzésére.”

Mint láttuk, ma már kevésbé bonyolultak a feladatok, ellenben sokkal gyorsabb a verseny, de mégis azt mondjuk, hogy ha rendelkezésre áll egy futballpályányi terület – márpedig rendelkezésre áll! – és megvan a teljesen pontos leírása a versenynek és a pályának, akkor ezt a versenyt bizony ma is meg lehetne rendezni!