Ha már volt gáz, miért ne lett volna erőmű?

Sokan és sokáig nem gondolták, hogy valaha is találnak földgázt az Alföldön, de szerencsére nem tartozott ezek közé Dr. Pávai Vajna Ferenc magyar királyi főbányatanácsos-főgeológus, aki tudta, hogy miként kell rálelni a szénhidrogénekre, és tudta, hogy sok-sok kollégája alapos tévedésben van az Alföld földtani felépítését illetően…

Borítóképen: A villamos központi telep, sófőzőtoronnyal (baloldalon Körting-féle vizvisszahűtő medence) – 1928

És ha tudta, akkor meg is találta, és ha megtalálta, akkor bizony meg is építették Magyarország első gázerőművét!

Feltételezésink szerint (nem vagyunk teljesen bizonyosak felőle, de nyomát nem találtuk…) ma már nincs meg az az erőmű, amiről az alábbiakban szó lesz, hiszen Hajdúszaboszlón minden a gyógyfürdőről, a turizmusról szól manapság – de nem volt ez így mindig!

„1925. október 26-án Szénhidrogén kutatások nyomán 1091 méter mélységből földgáz társaságában felszínre tört a különleges, 73 fokos víz, melynek gyógyhatása rövidesen cáfolhatatlanul bebizonyosodott” – olvashatjuk a Hungarospa oldalán.

Bizony – bár ezt talán kevesebben tudják – nem csak víz tört a felszínre, hanem gáz is, és azokban az időkben az ország nem volt abban a helyzetben, hogy csakis az egyébként igen kiváló minőségű gyógyvizet hasznosítsák, komoly szükség volt a gáz által termelt villamos energiára is!

Az 1925-ös évben tehát Dr. Pávai Vajna Ferenccel kezdődött a történet, két évre rá megnyílt a fövenyfürdő, majd 1928-ban az 50 x 51,5 méteres vasbeton medence, 15 x 32 méteres gyógymedence, 100 kabin, 2 x 300 személyes öltöző épült.

Őrületes tempóban fejlődött tehát a gyógyfürdő, de nem volt kisebb a gáz hasznosítása terén sem a lendület!

„Az alapgondolat dr. Pattantyús A. Géza műegyetemi ny. rk. tanáré, aki a Magyar Mérnök és Építész Egyletben a hajduszoboszlói hőforrással kapcsolatosan erről előadást is tartott. A kivitel részleteiben is azonos az alapgondolattal. Az épületet Wälder Gyula műegyetemi tanár tervezte és Tóth és Sebestyén debreceni vállalkozó cég építette.”

A földgázüzemű gépi berendezéseket a Schlick-Nicholson gyár, a villamos gépi berendezést pedig a Ganz-féle Villamossági Rt. készítette.

A motorok faszéntüzelésre is átkapcsolhatók voltak és ekkor működésük a rendes szívógázmotorokéval volt azonos.

Hogyan működött ez a rendszer? Hiszen itt a gáz nem „tisztán” (önmagában csak gáz szinte soha nem termelhető ki, olajjal és/vagy vízzel és egyéb anyagokkal együtt tör a felszínre), hanem jelentős mennyiségű vízzel tört a felszínre, így nem lehetett a kutat csak úgy „rákötni” az erőműre (ezt más esetekben sem lehet, de itt kisség bonyolultabb volt a helyzet, mint más esetekben). Idézzük a már említett cikket:

„A 73 fokos hőforrásnak 1090 méterre kimélyített, 124 mm. átmérőjű csöve biztosítószelepekkel ellátott kútfejjel van lezárva, ahonnan a víz tolattyúkkal szabályozható kettős csővezetéken keresztül a gázkiválasztó kazánba kerül.”

„A csővezetékek hőszigetelése a vízből kiváló szilárd alkatrészeknek a csövek falára való lerakódását csökkenti Ez az aragonit azonban még így is a csővezetéknek kb. félévenkint való tisztítását teszi szükségessé, mert annak leválasztására, vagy pedig a lerakodás meggátlására megfelelő eljárást ezideig foganatosítani nem sikerült.”

„A gázkiválasztó kazán belsejében, hosszirányban csővezeték fut végig, amelynek palástja porlasztó sugárcsövekkel van ellátva. A nyomás alatt levő víz, — miközben vékony sugárban kiszökken, — a terelő és ütköző lemezeken az elnyelt gáz tartalmának 90—95 százalékát kibocsátja, amely fent a gázdómon, míg a víz alul távozik.”

Ezzel még nincs vége a folyamatnak, hiszen a gázt még tovább kell tisztítani ahhoz, hogy felhasználható legyen, és az eddigi folyamatok olyan nyomáson mennek végbe, amit nem lehet ráengedni a motorokra.

„A kiválasztott gáz természetszerűleg meleg és nedvességet tartalmaz s ezen kívül különösen kisebb terheléseknél, oly nyomású, hogy azt különleges szabályozókészülékekkel a szükséges értékre kell leszorítani.”

„A kiválasztott gáz természetszerűlegmeleg és nedvességet tartalmaz s ezen kívül különösen kisebb terheléseknél, oly nyomású, hogy azt különleges szabályozókészülékekkel a szükséges értékre kell leszorítani.”

A földgázmotorok Luther rendszerűek voltak, a megfelelő nyomású és mennyiségű gáz jelenlétét a gépész egyrészt a gáztartálytól jövő, fali gázmutató-berendezésen (a), másrészt pedig minden egyestisztító előtt és után beiktatott manométer U csöveken (b) tudja a gépházban is ellenőrizni, és ott van a fojtószelep is (c):

A teljes folyamatot a kapcsolóteremből tudták szabályozni, ami igen meglepően modernnek tűnik, és a maga korában nem csak megjelenésében, hanem szerkezeteit tekintve is a világ élvonalába tartozónak számított!

Hogy miért tartjuk fontosnak, hogy bemutassuk ezt az erőművet? Nos, talán mára nincs igazán komoly jelentősége, ugyanakkor – szintén a fent már említett írásból vett idézet azt mutatja, hogy akkor bizony szinte létszükséglet volt ez és az ehhez hasonló erőművek működése az országban:

„Az Isteni Gondviselés —ügyiát szik kárpótolni akar bennünket elveszett hegyvidékünkért és bányáinkért! Csak az tudja igazán méltányolni ezt az áldást, aki figyelemmel kísérte azt a lendületes fejlődést, amelyet a föld mélyéből előtörő olcsó energiaforrás egy alföldi városnak kultúréletében rövid egy-két év alatt máris létrehozott.”