Vélemény Vélemény-cikkeink

Ha nincs gáz, nincs autó!

Elég komoly gazdasági háború folyik a látszólag békés felszín alatt. A németek ugyan élharcosként jelentkeztek a Oroszország elmarasztalásában, de pontosan tudják, hogy együttműködésre vannak kárhoztatva. Igen, függenek az orosz olajtólé s gáztól, ugyanakkor jó kapcsolatokat akarnak ápolni valamikori megmentőjükkel, az az USA-val is. Így lehetséges, hogy a felszínen nagy barátságként eladott politikai színjáték lelepleződik időnként… Most éppen a Tesla Gigafactory-ján csattan az ostor…

Címlapon: az épülő berlini Gigafactory

Bár a beszámolók szerint az alapvető probléma az, hogy a Tesla nem tud elegendő munkaerőt toborozni, a dolog azért közel sem ilyen egyszerű! Az tény, hogy most is többszáz állás vár betöltésre – pedig jó pénzért, jól képzett munkaerőt keresnek! -, de a munkaerőhiány közel sem azért állt elő, mert ezekre az állasokra nincs megfelelő munkavállaló Németországban! Lehet, hogy még Elon Musk zsenije sem tudja, de van egy olyan tényező, ami az USA-ben már régen nem számít! A neve pedig nem más, mint szakszervezet!

Igen, Németországban jelentős szerepük van a munkavállalók és a munkáltatók viszonyában, egész egyszerűen nem megkerülhetők! Az USA-ben kinyírták őket, miután a maffia-kapcsolatokra hivatkozva gyakorlatilag ellehetetlenítették a működösüket, de Németország az teljesen más terep! Gondoljuk csak át! Miért tudtak megmaradni a szakszervezetek? Mert hajlandók és képesek a kormánnyal, és a mindenkori gazdasági vezetéssel az együttműködésre.

Ez itt a megfejtés! Németország most ezt üzeni az USA-nak; Ha nincs olaj, nincs Tesla! Igen, mert azt azért ugye nem gondoljuk komolyan, hogy a jól együttműködő szakszervezetek nem védik azokat a munkavállalókat, akik a német autóipar hagyományos fellegváraiban dolgoznak, és ugye az sem hisszük el, hogy az ügyben tanúsított hozzáállásuk teljesen független az ország gazdasági vezetésétől! Nem mellesleg; a németek pragmatikusan kezelik a gazdasági kérdéseket, melyeket gondosan elválasztanak a politikai kérdésektől!

De az USA ragaszkodik ahhoz, hogy a kettőt minden esetben keverje, mintha ez teljesen természetes lenne! Ennek oka pedig nem más, mint az, hogy az USA érdekei valójában egy szűk gazdasági elit érdekeit jelentik a kormányzati gondolkodásban. Persze nem ez a kommunikáció, de elég csak belegondolni az amerikai választási rendszer támogatási gyakorlatába, vagy az intézményesített lobbirendszerre. A német és az amerikai modell egyszerűen üti egymást…

Mellékesen megjegyezzük, hogy a német-orosz együttműködés sok-sok évre tekint vissza… Elsőre legtöbbünknek a Molotov-Ribbentrop paktum ugrik be, de az csak egy politikai aktus volt, és valójában Lengyelország felosztását célozta. Az együttműködés sokkal korábban kezdődött, akkor, amikor Hitler még „sehol nem volt”. A Kazany közelében létrehozandó, szovjet és német szakemberek közös képzését ellátó intézmény létesítésére vonatkozó szerződést 1925-ben írták alá, és 1926. október 2-án ratifikálták Moszkvában. A németek így kerülték ki az első világégés utáni korlátozásokat, hiszen az ide alkatrészként érkező harckocsikat itt szerelték össze, és a német katonák szovjet egyenruhákban végezték el e képzést.

Hasonló együttműködés volt a légierő tekintetében, hiszen ennek a fegyvernemnek is nyitottak a kiképzőtábort, hasonló feltételekkel. De ez még mindig csak a felszín, hiszen – bármilyen meglepő! – a gazdasági válságból épp csak kikecmergő Németország több alkalommal is hitelt nyújtott a Szovjetuniónak: 1925-ben, 1926-ban és 1931-ben összesen 700 millió márkát, 1935-ben pedig 200 millió márkát. Hitel… Igen, így leplezték azokat a szovjet nyersanyag, és energia-hordozó szállítmányokat, amelyek a nemzetközi szervezetek és a közvélemény szeme elől rejtve érkeztek meg Németországba, a fegyverkezést szolgálva…

Nincs okunk feltételezni, hogy a hasonló konspirációs körülmények közt megépült Északi Áramlat 1. nem ennek az együttműködésnek a folytatása – ezúttal békés eszközökkel, békés célok érdekében. És azt sem feltételezzük, hogy ez a jövőben másképp lesz. Így most az USA kapar ezerrel, és nem véletlenül keménykedik Urkajnában, meg a Navalnij ügyben, és nem véletlenül fenyegetőzik szankciókkal az energiahordozó vezetékek ügyében sem!

Erős a gyanúnk, hogy ez nem áll meg itt, és a helyzet egyre feszültebb lesz. ÉS hova fut majd ki? Nem tudjuk, de egyre nagyobb a veszélye a konfliktus elmérgesedésének.

Ajánlott Cikkek